Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Donald Trump választási győzelmét követő amerikai hatalomváltás nem valószínű, hogy megváltoztatja Washington álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.
Lavrov az amerikai elnökválasztás ukrajnai konfliktusra gyakorolt lehetséges hatásait kommentálva a Rosszija 1 csatornán szerdán sugárzott interjúban azt mondta, hogy Washington mindig is arra fog törekedni, hogy ellenőrizze mindazt, ami a NATO területével határos területeken történik, függetlenül attól, hogy ki az elnök.
„Nincs kétségem afelől, hogy ezeket a folyamatokat ellenőrzésük alatt akarják majd tartani… Washington hozzáállása az ukrán ügyekhez és az európai ügyekhez elvileg nem fog változni, abban az értelemben, hogy Washington mindig arra fog törekedni, hogy mindazt, ami a NATO-hoz közeli területeken és magán a NATO-övezeten történik, az ő felügyelete alatt tartsa” – mondta Lavrov. Mindez Trump legutóbbi kijelentései után hangzott el, aki azt ígérte, hogy amint visszatér a Fehér Házba, véget vet az ukrajnai konfliktusnak.
Lavrov kommentálta az ukrajnai konfliktus befagyasztására vonatkozó javaslatokról szóló közelmúltbeli jelentéseket is.
A Wall Street Journal szerint Trump külpolitikai tanácsadói számos javaslatot tettek a konfliktus megoldására, többek között: a frontvonal befagyasztása, Oroszország korábbi ukrán területekre vonatkozó igényeinek elfogadása, valamint Ukrajna rákényszerítése, hogy ideiglenesen függessze fel a NATO-csatlakozási terveit. Lavrov szerint ez a terv messze nem tökéletes.
„Néhányan [nyugati politikusok] elkezdték józanabbul szemlélni az ukrán helyzetet, és azt mondják: ‘ami elveszett, az elveszett, fagyasszuk be valahogy ezt az egészet’. Mégis… még mindig azt javasolják, hogy tíz évig legyen tűzszünet a kontaktvonal mentén. Ezek ugyanazok a minszki megállapodások lennének új csomagolásban, vagy még rosszabbak” – jelentette ki Lavrov.
Az Oroszország, Franciaország és az Egyesült Királyság által 2014-15-ben közvetített, mára már megszűnt Minszki megállapodásokra utalt, amelyeknek a Kijev és az akkori ukrajnai Donyeck és Luganszk közötti konfliktus deeszkalációját kellett volna elősegíteniük, és előkészíteniük az utat az ukrajnai közigazgatási és politikai reformok előtt. A megállapodásokat azonban ehelyett arra használták fel, hogy időt nyerjenek Kijevnek a hadsereg kiépítésére.
„A minszki megállapodások véglegesek voltak. Őszintén szólva a Donbassz egy kis részéről szóltak. De minden összeomlott, mert a kijevi rezsim kategorikusan nem akart Donbassz ezen részének – amely Ukrajna része maradt volna – különleges státuszt biztosítani (autonómiát), elsősorban az anyanyelvük használatának joga formájában” – mondta Lavrov.
Hozzátette, hogy a Kijev és Moszkva közötti konfliktus egyik kiváltó oka a Donbasszban „minden orosz szándékos kiirtása”, és hogy minden olyan javaslatnak, amelynek célja a konfliktus lezárása, magában kell foglalnia az ukrajnai orosz etnikumú lakosság nyelvi jogait.
