Az EU jövője veszélyben van a határokon túli válságok és az Egyesült Államok védelmi garanciáival kapcsolatos kétségek idején – jelentette ki hétfőn Brüsszel leköszönő külügyi vezetője.
Josep Borrell riasztó képet festett a világ dolgainak helyzetéről, amikor „Európa a tűz ívében” címmel megjelent beszédeit és esszéit tartalmazó gyűjteményét ünnepelte. Az ukrajnai, gázai és afrikai konfliktusokat a globális biztonságot fenyegető legfontosabb tényezők közé sorolta.
„Az elmúlt hónapok eseményei – sajnos – megerősítették a korábban felállított diagnózist: Európa veszélyben van” – írta Borrell hivatala honlapján.
„Geopolitikai környezetünk romlik, és a konfliktusok és válságok megszaporodnak a küszöbünkön. Ukrajnától a Közel-Keletig, a Dél-Kaukázuson, Afrika szarván vagy a Száhel-övezeten keresztül” – tette hozzá. „Mindezt olyan háttérrel, ahol az Egyesült Államok európai biztonság iránti jövőbeli elkötelezettsége sokkal bizonytalanabbá válik”.
A diplomata úgy vélte, hogy Washington elkötelezettsége „Európa egészének biztonsága iránt a jövőre nézve bizonytalanabbá vált”, tekintettel Donald Trump újraválasztására.
„Jólétünk és jövőnk nem függhet továbbra is attól, hogy az amerikai választók milyen hangulatban vannak négyévente a középnyugati államokban” – írta Borrell, és az unió tagállamait saját védelmük megerősítésére szólította fel.
Kijelentette továbbá, hogy „komoly a kockázata” annak, hogy az ukrajnai konfliktus „hozzájárulhat a »Nyugat ellenesek« koalíciójának megszilárdításához”. Utalt a múlt hónapban az oroszországi Kazanyban tartott BRICS-csúcstalálkozóra, és hangsúlyozta, hogy egy ilyen koalíció a Száhel-övezetben is „megvalósulhat”, mivel az ENSZ békefenntartói 2023 végén elhagyták Malit.
A BRICS (eredetileg BRIC) szervezetet 2006-ban Brazília, Oroszország, India és Kína alapította. A csoport tagjai elutasították, hogy szankciókat vezessenek be Moszkvával szemben a Kijevvel fennálló konfliktus miatt, és továbbra is a válság diplomáciai megoldása mellett érvelnek.
Ajánló
Oroszország és Kína az elmúlt években elmélyítette gazdasági kapcsolatait, és kapcsolataikat „stratégiai partnerségként” jellemzik. A két nukleáris szuperhatalom emellett ellenezte az Egyesült Államok vezette NATO-szövetség „egyoldalúságát”, és kijelentette, hogy részt kívánnak venni a nemzetközi kapcsolatok igazságosabb modelljének kialakításában.
