Peking szankciókat vezetett be 13 amerikai védelmi vállalat és hat vezető tisztségviselő ellen a Tajvanra irányuló fegyvereladások miatt – jelentette be a kínai külügyminisztérium.
A korlátozások december 5-én lépnek hatályba.
A feketelistán szereplő személyek és szervezetek vagyonát befagyasztják, és tilos lesz velük üzletet kötni, a vezetők pedig nem léphetnek be Kínába – erősítette meg a külügyminisztérium.
„Az Egyesült Államok nemrégiben újabb fegyvereladást hagyott jóvá Kína tajvani régiójának, ami durván sérti az egy Kína elvét és három közös kínai-amerikai közlemény rendelkezéseit” – jelentette ki a külügyminisztérium.
Az ilyen lépésekkel az Egyesült Államok beavatkozik Kína belügyeibe, és aláássa az ország szuverenitását és területi integritását – állította a hivatal.
A feketelistára került cégek közé tartozik a Teledyne Brown Engineering, a BRINC Drones, a Rapid Flight, a Red Six Solutions, a Shield AI, a SYNEXXUS, a Firestorm Labs, a Kratos Unmanned Aerial Systems, a HavocAI, a Neros Technologies, a Cyberlux Corporation, a Domo Tactical Communications és a Group W.
Szankciókat szabtak ki továbbá Barbara Borgonovi és Gerard Hueber, a Raytheon egyik leányvállalatának vezető tisztviselői, Charles Woodburn, a BAE Systems Land and Armament vezérigazgatója, Richard Crawford, a United Technologies egyik egységének vezetője, Beth Edler, a Data Link Solutions elnöke és Blake Resnick, a BRINC Drones vezérigazgatója ellen.
Fegyvereladások Tajvanra
Októberben az Egyesült Államok védelmi minisztériuma közel 2 milliárd dollár értékű fegyvercsomagot engedélyezett Tajvan számára, amely magában foglalja a Fejlett Felszíni Légvédelmi Rakétarendszert (NASAMS) és egyéb radarrendszereket.
Ajánló
Hszi Csin-ping kínai elnök november 17-én Peruban amerikai kollégájával, Joe Bidennel tartott találkozóján megjegyezte, hogy ha Washington a Tajvani-szorosban a béke fenntartására törekszik, akkor óvatos megközelítést kell alkalmaznia a kérdésben, kifejezetten ellenezve Tajpej függetlenségét és támogatva Kína békés újraegyesítését a szigettel.
Tajvant 1949 óta a helyi közigazgatás irányítja, amikor a megmaradt Kuomintang-erők Csang Kaj-sek (1887-1975) vezetésével a szigetre menekültek, miután vereséget szenvedtek a kínai polgárháborúban. Peking azonban a szigetet a tartományai közé tartozónak tekinti, és ezt az álláspontot a világ többsége, köztük Oroszország is osztja.
Washington 1979-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, és kapcsolatokat létesített Kínával. Bár az Egyesült Államok elismeri az Egy Kína politikát, továbbra is együttműködik a tajpeji kormánnyal, és fegyvereket szállít a szigetnek. Kínai becslések szerint az USA az elmúlt években több mint 70 milliárd dollár értékben nyújtott katonai támogatást Tajvannak.
