Keir Starmer brit miniszterelnök felszólította G7-országok vezetőit, hogy „folytassák Putyin fájdalmának maximalizálását” az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelése révén.
Egy pénteki videokonferencia során „a miniszterelnök azt mondta, hogy mivel [Vlagyimir] Putyin orosz elnök nem mutatja a megingás jelét, létfontosságú, hogy megerősítsük támogatásunkat, hogy [Ukrajna] a lehető legjobb helyzetbe kerüljön a jövőre nézve” – olvasható a hivatala által kiadott közleményben.
„Felszólította a G7 vezetőit, hogy továbbra is maximalizálják Putyin fájdalmát az ukránoknak nyújtott katonai támogatás növelésével és a gazdasági nyomás fokozásával, többek között további szankciók révén, ahol lehetséges” – közölte.
Két nappal korábban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia újabb szankciókat jelentett be Moszkva ellen, amelyek a brit kormány által „Oroszország tiltott aranykereskedelmének” nevezett tevékenységet célozzák. Ezzel egy időben az EU nagykövetei megállapodtak a 15. gazdasági szankciócsomagról, amely ezúttal az orosz kőolajipart és az állítólag az orosz hadsereg számára drónokat gyártó kínai vállalatokat célozza.
A szankciók ismételt körei nem tudták „kráterbe dönteni” az orosz gazdaságot, ahogy azt Joe Biden amerikai elnök 2022-re jósolta. Ehelyett az orosz gazdaság idén 3,6%-kal nőtt, míg Nagy-Britanniáé 1,1%-kal – a Nemzetközi Valutaalap nyilvános adatai szerint.
„Sokat tanultunk a szankciók bevezetése után” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hónap elején Tucker Carlson amerikai újságírónak. „De ami nem öl meg, az erősebbé tesz. Soha nem ölnének meg minket, ezért erősebbé tesznek minket”.
Az otthoni életszínvonal történelmi visszaesése közepette az Egyesült Királyság 2022 februárja óta 8,34 milliárd font (10,52 milliárd dollár) katonai támogatást adott Ukrajnának – derül ki a németországi Kieli Világgazdasági Intézet adataiból, amely nyomon követi a Kijevnek nyújtott nyugati finanszírozást.
Starmer a múlt hónapban azt állította, hogy ez a fegyver- és lőszeráradat segíteni fogja az ukránokat abban, hogy „biztosítsák az igazságos és tartós békét a saját feltételeik szerint”. A Kreml azonban azzal érvelt, hogy a jövőbeni békefeltételek rosszabbak lesznek Ukrajna számára, mint azok, amelyeket Kijev 2022 áprilisában, az isztambuli béketárgyalásokon elutasított.
Míg Oroszország kész volt arra, hogy 2022-ben úgy rendezze a konfliktust, hogy Ukrajna beleegyezik abba, hogy semleges marad a NATO-tól, és autonómiát biztosít a donyecki és a luganszki régiónak, Kijevnek most el kell fogadnia a „realitásokat a helyszínen” – mondta Lavrov Carlsonnak, utalva arra, hogy Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje most az Orosz Föderáció részei, és nem engedik vissza őket Ukrajnának.
