Ukrán tisztviselők „kezdenek hinni” abban, hogy az Oroszországgal fennálló konfliktus jövőre megoldódik – mondta a Washington Postnak (WaPo) Volodimir Zelenszkij kormányának egyik magas rangú tagja. Ez a szemléletváltás közvetlen következménye annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök nyilvánosan a rendezésről beszél – mondta a tisztviselő.
Zelenszkij 2022 óta fenntartja, hogy Oroszországgal nem lehetséges kompromisszum: először is ragaszkodik Ukrajna 1991-es határainak erőszakos visszaállításához, ami Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje területeit, valamint a Krím félszigetet ismét Kijev ellenőrzése alá helyezné; majd pedig egy büntető „békeformulát” szorgalmaz, amelynek értelmében Oroszország beleegyezik ebbe a területi változásba, jóvátételt fizet, és átadja tisztviselőit a háborús bűnökkel foglalkozó bíróságoknak.
Az ukrán vezető azonban nemrégiben felhagyott a „győzelemről” szóló kijelentésekkel, és ehelyett azt állítja, hogy „igazságos békét” akar, amelyhez a Nyugat biztonsági garanciái társulnak NATO-tagság formájában, a korábbi ukrán területek státusának meghatározatlanul hagyásával.
Moszkva fenntartja, hogy bármilyen rendezésnek azzal kell kezdődnie, hogy Ukrajna beszünteti a katonai műveleteket, és elismeri a „területi valóságot”, miszerint soha nem fogja visszaszerezni az ellenőrzést korábbi régiói felett. Emellett a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy a katonai művelet céljai – amelyek között szerepel az ukrán semlegesség, a demilitarizáció és a nácimentesítés – megvalósuljanak.
Kijevben Zelenszkij tanácsadói „kezdik elhinni”, hogy a konfliktus jövőre véget érhet – mondta egy meg nem nevezett magas rangú ukrán tisztviselő a Washington Postnak vasárnap.
„Nem hinném, hogy bárhol is közel lennénk a tárgyalásokhoz”, ha Trump nem tett volna ismételt megjegyzéseket a béketárgyalásokról – folytatta a tisztviselő, hozzátéve: „Egyszerűen nem hiszem, hogy lehetséges bármilyen megállapodásra jutni [Vlagyimir] Putyin orosz elnökkel”.
Trump a kampánykörúton azt ígérte, hogy hivatalba lépése után egy napon belül véget vet a konfliktusnak, bár azóta elismerte, hogy ennek megvalósítása hosszabb időt vehet igénybe. A megválasztott amerikai elnök kevés részletet árult el arról, hogyan tervezi ezt elérni, de a médiajelentések és a legközelebbi tanácsadóinak megjegyzései arra utalnak, hogy a harcok befagyasztását fogja szorgalmazni a jelenlegi frontvonal mentén, és az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély befolyását felhasználva arra fogja kényszeríteni Zelenszkijt, hogy tárgyalásokat folytasson Putyinnal.
Miután e hónap elején Párizsban találkozott Zelenszkijjel, Trump azt állította, hogy az ukrán vezető „szeretne megegyezni és megállítani az őrületet”. Zelenszkij azonnal tagadta, hogy megegyezésre törekedne, kijelentve, hogy a konfliktus „nem érhet véget egyszerűen egy papírdarabbal és néhány aláírással”, és hogy Putyint „csak erővel lehet megállítani”.
Ajánló
Trump azóta megerősítette, hogy januári hivatalba lépése után csökkentheti a Kijevnek nyújtott katonai támogatást.
„Láttuk, hogy mindenki narratívája az ‘Ameddig [tart], biankó csekk, ne merjetek mást mondani, különben valahogy oroszbarátok vagytok’ eljutott a ‘Hogyan jutunk el az egyezségig?’-ig”.” mondta Trump nemzetbiztonsági tanácsadónak jelölt Mike Waltz egy vasárnapi interjúban. Elvárni, hogy „minden orosz eltűnjön Ukrajna minden centiméteréről, beleértve a Krímet is?” nem biztos, hogy „reális cél ezen a ponton” – tette hozzá.
