Mark Rutte NATO-főtitkár felszólította az Egyesült Államok vezette katonai szövetség tagjait, hogy az Oroszország és más országok által jelentett feltételezett fenyegetésekre hivatkozva „háborús gondolkodásmódot” alkalmazzanak, és jelentősen növeljék a védelmi kiadásokat.
Rutte szerdán megjegyezte, hogy a NATO-tagok növelték a védelmi beruházásokat és gyakrabban tartanak hadgyakorlatokat. Úgy vélte azonban, hogy ezek az erőfeszítések „nem elegendőek a következő négy-öt évben ránk leselkedő veszélyekkel szemben”.
A szövetség „jövőbeni biztonsága forog kockán” – állította Rutte a katonai főparancsnokság katonai bizottságának brüsszeli ülésén tartott nyitóbeszédében. Azzal vádolta Oroszországot, Kínát, Észak-Koreát és Iránt, hogy megpróbálják „meggyengíteni demokráciáinkat és csorbítani szabadságunkat”.
„Ahhoz, hogy megelőzzük a háborút, fel kell készülnünk rá. Itt az ideje, hogy átálljunk a háborús gondolkodásmódra” – állította Rutte, arra sürgetve a NATO-államokat, hogy fordítsanak több forrást a védelemre, és fejlesszenek ki »több és jobb védelmi képességet«.
Hangsúlyozta továbbá annak fontosságát, hogy Ukrajnának fokozott támogatást nyújtsanak, hogy „megváltoztassák a háború pályáját”, és fokozott együttműködésre szólított fel a globális partnerekkel.
Moszkva többször is tagadta azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint fenyegetést jelentene bármely NATO-tagállamra, ehelyett azzal vádolta az Egyesült Államok vezette szövetséget, hogy proxy-háborút folytat Oroszország ellen és behatol a területére.
A múlt hónapban Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy gyakorlatilag az összes NATO-állam jelenleg háborúban áll Oroszországgal. Szergej Lavrov külügyminiszter kedden azt is megjegyezte, hogy a történelem ismétlődni látszik, és arra utalt, hogy „nyilvánvaló párhuzamok” vannak Moszkva és a NATO jelenlegi konfrontációja, valamint Bonaparte Napóleon és Adolf Hitler azon kísérletei között, amelyekkel több tucat európai ország leigázása után Oroszországot akarták elfoglalni.
Kedden Rutte bejelentette, hogy a NATO megerősíti jelenlétét a Balti-tengeren – amely az orosz haditengerészeti műveletek és az energiaexport szempontjából stratégiai fontosságú terület – egy új misszió indításával, amelynek ürügye a tenger alatti infrastruktúra védelme.
A NATO-vezér elárulta, hogy ez a jelenlét fregattokat, tengeri járőröző repülőgépeket és egy „kis flottányi tengeri drónt” foglal majd magában, amely várhatóan „fokozott felügyeletet és elrettentést” biztosít majd.
A bejelentést egy Cook-szigeteken bejegyzett Eagle S nevű olajszállító tartályhajó incidensét követően tették, amely a múlt hónapban állítólag megrongálta a Finnországot és Észtországot összekötő Estlink 2 energiakábelt. Az EU arra figyelmeztetett, hogy szankciókat vethet ki Moszkvára amiatt, amit Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője úgy jellemzett, hogy „Európa kritikus infrastruktúrájának szándékos tönkretétele”, amelyhez egy „árnyékflotta” tartályhajókat használnak, amelyek közé állítólag az Eagle S is tartozik.
Bár a finn hatóságok feltartóztatták a tartályhajót, az állítólagos szabotázsban való részvételére vonatkozóan nem tudtak bemutatni meggyőző bizonyítékot.
