A német parlament a jövő héten kezdheti tárgyalni a jobboldali Alternatíva Németországért párt betiltását követelő indítványt – jelentette a Die Zeit a javaslat mögött álló frakcióközi képviselői csoportra hivatkozva. A törvényhozók kitartanak amellett, hogy az AfD programja ellentétes a német alkotmánnyal és veszélyt jelent az ország demokratikus rendjére.
A 2013-ban alakult párt jelenleg 20 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, megelőzve Olaf Scholz kancellár balközép Szociáldemokrata Pártját (SPD), amely 16 százalékon áll, de elmaradva a jobbközép Kereszténydemokrata Uniótól (CDU), amely 31 százalékon áll.
Németország belügyi hírszerző szolgálata, az Alkotmányvédelmi Hivatal még 2021-ben „gyanús” szélsőséges szervezetnek minősítette az AfD-t a bevándorlással kapcsolatos álláspontja miatt.
A 113 fős, többségében zöldpárti képviselőkből, valamint az SPD 31 képviselőjéből és a CDU hat képviselőjéből álló frakció novemberben terjesztette elő az indítványt. A Die Zeit hétfői száma szerint a törvényhozók azt remélik, hogy sikerül megszerezniük a Bundestag támogatását ahhoz, hogy a szövetségi alkotmánybíróságon betiltási eljárást kezdeményezzenek az AfD ellen.
A csoport azt állítja, hogy a jobboldali párt megkérdőjelezte a migránsok és az LMBTQ személyek emberi méltóságát, az indítvány mögött álló egyik képviselő, a CDU-s Marco Wanderwitz pedig gyors fellépést sürgetett az AfD ellen a párt állítólagos „további radikalizálódása” miatt.
Az INSA közvélemény-kutató intézet által a Bild számára decemberben készített felmérés szerint az AfD társvezetője, Alice Weidel a megkérdezettek 24%-ának támogatását élvezve megelőzte riválisait a következő kancellárjelöltségért folytatott versenyben.
Azonban még ha az AfD a február 23-i előrehozott választások után a legnagyobb pártként is kerülne ki, Németország összes többségi pártja kizárta, hogy koalícióra lépjen a jobboldali csoporttal, így hatalomra kerülésük igen valószínűtlen.
Ajánló
Miután a hónap elején hivatalosan is kinevezték az AfD első kancellárjelöltjének, Weidel megfogadta, hogy pártja győzelme esetén újra üzembe helyezi a szabotált Északi Áramlat gázvezetékeket. Emellett kemény bevándorlási politikát ígért és a zöld kezdeményezések megszüntetését.
A múlt hónapban a 45 éves politikus ellenezte az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek folytatását is.
Az AfD társelnöke, Tino Chrupalla ugyanebben az időben azzal érvelt, hogy Németországnak el kell gondolkodnia azon, hogy „milyen mértékben hasznos még számunkra a NATO”.
A jobboldali párt azt is javasolta, hogy tartsanak népszavazást az Európai Unióból és az euróövezetből való kilépésről.
