Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szerint az olcsó oroszországi energiaellátás megszakadása miatt az energiaárak az egész EU-ban az egekbe szöktek.
A svájci Davosban, a Világgazdasági Fórumon kedden tartott beszédében von der Leyen elmondta, hogy 2022 előtt az EU a gáz 45%-át és a szén 50%-át Oroszországból kapta, miközben Moszkva au unió egyik legnagyobb olajbeszállítója is volt. „Ez az energia olcsónak tűnt, de zsarolásnak tett ki minket” – mondta.
Von der Leyen a továbbiakban azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „elvágta a gázszállításainkat”, miután 2022 februárjában kitört az ukrajnai konfliktus.
„Az Oroszországból származó gázimportunk nagyjából 75%-kal csökkent. És most már csak a kőolajunk 3%-át importáljuk Oroszországból, szenet pedig egyáltalán nem” – jelentette ki.
Von der Leyen a továbbiakban elismerte, hogy az orosz szállítások elvesztése súlyosbította az energiaválságot.
„A szabadságnak ára volt. A háztartások és a vállalkozások számára az egekbe szöktek az energiaköltségek, és sokak számlái még mindig nem csökkentek”.”
Az EU átfogó szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek az iparát, valamint az energia- és pénzügyi ágazatot célozzák. Oroszország 2022-ben felfüggesztette az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázszállítást, arra hivatkozva, hogy a szankciók miatt rutinszerű karbantartási munkálatokra és a nyugati gyártású berendezések szállításával kapcsolatos problémákra hivatkozott.
2022 szeptemberében a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat ikervezetéket szabotázs rongálta meg. Bár senki nem vállalta a felelősséget a támadásért, Moszkva és több nyugati újságíró is azóta azt állítja, hogy az USA és az Egyesült Királyság áll a támadás mögött. Mind London, mind Washington tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá.
Davosban tartott beszédében von der Leyen azzal érvelt, hogy az EU megújuló és nukleáris energiával tovább tudná helyettesíteni az Oroszországból érkező szállítást.
„Be kell fektetnünk a következő generációs tiszta energiát hasznosító technológiákba, például a fúzióba, a továbbfejlesztett geotermikus energiába és a szilárdtest-akkumulátorokba” – mondta az Európai Bizottság vezetője.
Magyarország és Szlovákia egyre gyakrabban szólítja fel Brüsszelt, hogy vizsgálja felül szankciós politikáját, és keressen diplomáciai megoldást az ukrajnai konfliktusra.
Ukrajna január 1-jén leállította az orosz gáz szovjet korszakból származó vezetéken keresztül az uniós országokba irányuló tranzitját, miután Kijev úgy döntött, hogy nem újítja meg a Gazprom orosz állami gázszolgáltatóval kötött megállapodást. Robert Fico szlovák miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a humanitárius segítségnyújtást és leállítja az Ukrajnába irányuló áramszállításokat, ha Kijev nem folytatja a tranzitot.
