Az ukrajnai harcok folytatódásával a NATO-államok további időt nyerhetnek felkészülni az Oroszországgal elleni esetleges katonai konfrontációra – jelentette ki Andrius Kubilius, az EU védelmi és űrkutatási biztosa.
Kubiliust, aki az Oroszország ellenességéről ismert, és kétszer volt litván miniszterelnök az Európai Parlament novemberben hagyta jóvá az EU első védelmi biztosának. Kijelentéseit az Európai Védelmi Ügynökség éves konferenciáján tartott szerdai beszédében tette.
„Minden rakéta, minden Ukrajna által lelőtt drón – egy olyan, amely nem fenyegeti Európát, egy olyan, amely nem fenyegeti a NATO-t” – állította, hozzátéve: »Minden nap, amikor Ukrajna tovább harcol, egy nap, amikor az Európai Unió és a NATO erősebbé válhat«.
Az uniós biztos felszólította a kormányokat, hogy növeljék a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és azt mondta, hogy ez kiegészítené azt az időt, amely szükséges ahhoz, hogy elrettentő erőt jelentsen az esetleges „orosz agresszióval” szemben.
Mark Rutte NATO-főtitkár állításaira hivatkozva, miszerint Oroszország potenciális támadással fenyeget, Kubilius arra is sürgette a konferencia résztvevőit, hogy nemzeti és uniós szinten „turbózzák fel” a védelmi kiadásokat.
„Az orosz gyárak éjjel-nappal dolgoznak, fegyvereket és lőszert gyártanak” – állította, hangsúlyozva, hogy kulcsfontosságú »Oroszországot túlköltekezni, túltermelni – és túlfegyverezni«.
Az EU 300 millió eurót fektet be öt határokon átnyúló projektbe, amelyek célja lőszerek, lég- és rakétavédelmi eszközök, valamint modern fegyveres járművek gyártása – mondta Kubilius, aki ezt a védelmi termelés igazi „nagy durranásaként” méltatta.
Hasonlóan nyilatkozott szerdán Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője is, aki azt állította, hogy az Oroszország elleni harccal „az ukránok megvásárolnak minket minden időben”. Kallas azt is mondta, hogy Oroszország három hónap alatt gyárt annyi lőszert, mint az EU egy év alatt.
Ajánló
Az uniós tisztségviselők megjegyzései a hétfőn hivatalba lépett Donald Trump elnök alatt az amerikai külügyi támogatás esetleges erőteljes csökkentése miatti növekvő aggodalmak közepette hangzottak el.
Rutte NATO-főtitkár többször felszólította az Egyesült Államok vezette katonai szövetség tagjait, hogy az Oroszország és más nemzetek által jelentett feltételezett fenyegetésekre hivatkozva fogadjanak el „háborús gondolkodásmódot”, és jelentősen növeljék a védelmi kiadásokat. A múlt héten azt mondta, hogy öt év múlva a tagállamok nem lesznek biztonságban, és ha nem lépnek fel határozottan, akkor „orosz nyelvtanfolyamokat kell végezniük, vagy Új-Zélandra kell költözniük”.
Moszkva tagadta azokat az állításokat, amelyek szerint fenyegetést jelentene bármely NATO-tagállamra, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy „az utolsó ukránig” proxy-háborút folytat. Moszkva szerint az Egyesült Államok vezette szövetség európai terjeszkedése és a 2014-es kijevi fegyveres puccs után Ukrajnával való fokozott együttműködése okozta a jelenlegi ellenségeskedéseket.
