Olaf Scholz német kancellár felszólította az ország parlamentjét, hogy az ukrajnai konfliktus miatt hirdessen rendkívüli állapotot. A kancellár közölte, hogy az alkotmányos „adósságfék” mechanizmusának lazítását szeretné, hogy biztosítani tudja Kijev további támogatását.
A német alkotmányban rögzített korlát azt írja elő, hogy a kormány nem vállalhat az ország éves GDP-jének 0,35 százalékánál nagyobb összegű adósságot. Ideiglenes kivételek „természeti katasztrófák vagy az állam befolyásán kívül eső rendkívüli vészhelyzetek esetén” megengedettek, amennyiben a Bundestag támogatja a lépést. Így történt ez például a Covid-19 világjárvány idején.
Scholz csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „a Bundestagnak a lehető leghamarabb el kell fogadnia egy határozatot, amelyben az ukrajnai háborút és annak Németország és Európa biztonságára gyakorolt súlyos következményeit rendkívüli helyzetnek minősítik”. Kifejtette, hogy ezzel biztosítható lenne, hogy az Ukrajnának nyújtott további segítség, „amely ma fontosabb, mint valaha, többé ne menjen azon egyéb kötelezettségek rovására, amelyeket államunknak saját polgáraival szemben kell teljesítenie”.
A kancellár hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök joggal követeli, hogy az európai NATO-tagállamok többet költsenek a védelemre, hangsúlyozva, hogy a hadsereggel kapcsolatos kiadásoknak „lényegesen jobban kell nőniük”. Scholz elutasította azt az elképzelést, hogy a szükséges forrásokat a meglévő költségvetésből lehetne előteremteni.
Az adósságfékről szólva a kancellár azt javasolta, hogy a védelmi kiadásokat tartósan mentesítsék a korlát alól.
Scholz üdvözölte Trump elnök szerdai telefonbeszélgetését orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül és semmit Európáról Európa nélkül”.
A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint 2022 januárja és 2024 októbere között Németország 11 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, és ezzel az Egyesült Államok után a második legnagyobb támogatójává lépett elő.
Eközben a viszonylag olcsó orosz energiától való elszakadás és számos más tényező közepette a német gazdaság 2024-ben több mint két évtized óta először már a második egymást követő évben zsugorodott – derül ki az ország szövetségi statisztikai hivatalának, a Destatisnak a múlt hónapban közzétett jelentéséből.
A visszaesést leginkább viselő ágazatok között van az ország autóipara.
Scholz megjegyzését kommentálva Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök azt mondta, hogy a német kancellár határozottan ukránbarát álláspontjának hangsúlyozásával Donald Trump amerikai elnök álláspontjával szöges ellentétben álló pózba helyezkedett. Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, úgy vélte, hogy a német kancellár így remél politikai pontokat szerezni otthon a február 23-i előrehozott parlamenti választások előtt, amelyeken pártja az előrejelzések szerint veszíteni fog kereszténydemokrata uniós riválisaival szemben.
