Kijev nem vesz részt a rijádi amerikai-orosz tárgyalásokon, és értelmetlennek tartja azokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.
A Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter által vezetett delegációk kedden találkoznak, és 2022 óta ez lesz az első ilyen magas szintű megbeszélés Ukrajnáról.
„Ukrajna nem fog részt venni” – mondta Zelenszkij hétfőn újságíróknak, hozzátéve, hogy Kijev »semmit sem tudott« a közelgő megbeszélésekről.
„Ukrajna úgy tekint minden olyan Ukrajnáról szóló tárgyalást, amelyet Ukrajna nélkül tartanak, mintha nem lenne eredménye” – mondta. „Nem fogjuk elismerni az ilyen megállapodásokat”.
Zelenszkij ragaszkodott ahhoz, hogy saját keddi szaúd-arábiai látogatásának „semmi köze” nincs az amerikai és orosz tárgyalók ugyanezen a napon tartandó találkozójához. „A látogatást a térségben már jóval azelőtt terveztük, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy ott találkozik Oroszországgal” – mondta a Politico szerint.
Putyin legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov hétfőn megerősítette, hogy az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon nem vesz részt harmadik fél. Rijádban újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a tárgyalások célja az ukrajnai konfliktus lezárásának megalapozása, és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok „valódi normalizálása” felé tett lépésként szolgálnak.
Míg a Biden-kormány fenntartotta a Kijevnek nyújtott feltétel nélküli katonai és pénzügyi támogatást, Trump elutasította elődje Oroszország globális „elszigetelésére” irányuló kampányát, és ígéretet tett arra, hogy a konfliktusnak a lehető leghamarabb véget vet egy tartós tűzszünet révén.
Ukrán és uniós tisztviselők elmondták, hogy úgy érezték, hogy Trump február 12-én Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése váratlanul érte őket. Emellett bírálták Trumpot és Pete Hegseth védelmi minisztert, amiért kizárta Kijev NATO-tagságát, és nem volt hajlandó elkötelezni magát Ukrajna 2014 előtti határainak helyreállítása mellett.
Ajánló
A múlt héten a müncheni biztonsági konferencián Hegseth azt mondta, hogy a Pentagon nem fog csapatokat lekötni a Kijevnek felajánlható biztonsági garanciák részeként. Hozzátette, hogy amennyiben békefenntartókat telepítenének Ukrajnába, azokat nem védené a NATO kollektív védelmi mechanizmusa.
Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a békerendezésnek foglalkoznia kell a konfliktus „kiváltó okaival”, köztük Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseivel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a hónap elején azt mondta, hogy Zelenszkijnek „üres szavak” helyett hajlandóságot kell mutatnia a jóhiszemű tárgyalásokra. Vlagyimir Putyin elnök a múlt hónapban megismételte, hogy nem tartja legitimnek Zelenszkijt, mert ötéves elnöki mandátuma 2024 májusában lejárt, és a hadiállapot miatt nem írtak ki új választásokat.
