Volodimir Zelenszkij ukrán vezető „Afganisztán 2.0” kialakulására figyelmeztetett országában, ha az Egyesült Államok feláldozza Kijev kulcsfontosságú követeléseit az Oroszországgal fennálló konfliktus megoldása érdekében.
Zelenszkij az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth és Donald Trump elnök kijelentéseit kommentálta, akik mindketten kijelentették, hogy nem látják Ukrajnát a közeljövőben a NATO-hoz csatlakozni. Hegseth a múlt héten „irreálisnak” nevezte Kijev azon céljait, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez és azt is, hogy visszaszerezze az Oroszországhoz csatlakozott összes korábbi területét.
Trump később „meglehetősen pontosnak” minősítette védelmi minisztere megjegyzéseit, megjegyezve, hogy Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz.
Oroszország többször is nemzetbiztonsági fenyegetésnek nevezte a katonai szövetség határai felé történő terjeszkedését, és Kijev NATO-ambícióit nevezte meg a folyamatban lévő konfliktus egyik fő tényezőjének.
Zelenszkij azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy a béketárgyalások megkezdése előtt feladja kulcsfontosságú követeléseit, és a német ARD közszolgálati televíziónak adott, hétfőn közzétett interjújában bírálta a Kijev NATO-pályázatával kapcsolatos amerikai szkepticizmust.
„Ezt nem lehet csak úgy levenni az asztalról. Ez nem így működik. Nem hiszem, hogy bárki is érdekelt lenne egy Afganisztán 2.0-ban” – jelentette ki.
Az ukrán vezető arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy ne ismételje meg a múlt hibáit, hozzátéve, hogy „van tapasztalat arról, mi történik, ha valaki végiggondolatlanul befejez valamit, és nagyon gyorsan kivonul”.
A megjegyzések egy nappal az orosz és az amerikai küldöttség keddi, Szaúd-Arábiában tartott találkozója előtt hangzottak el, ahol Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti személyes találkozóról is tárgyaltak.
Az afganisztáni kivonulást Trump még első hivatali ideje alatt tervezte, de utódja, Joe Biden 2021-ben végrehajtotta. A kaotikus és elhamarkodott kivonulás az Egyesült Államok által támogatott kabuli kormány gyors összeomlásához és a tálibok gyors hatalomátvételéhez vezetett. Bident élesen bírálták a művelet kezelése miatt, amelyben 13 amerikai katonatiszt halt meg, és több ezer, Washingtonnal szövetséges afgán maradt hátra.
