Orbán Viktor magyar miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal Ukrajnáról – idézte a politikus António Costának, az Európai Tanács vezetőjének írt levelét a Financial Times.
A cikk szerint a tárgyalások a tűzszüneti tárgyalásokról szólnak.
Orbán Viktor emellett szót emelt az EU-tagállamok azon törekvése ellen is, hogy bármilyen konszenzust találjanak Ukrajnával kapcsolatban – tette hozzá a kiadvány.
A lap szerint a levelet azt követően küldte el, hogy Brüsszel kiküldte az uniós vezetők közelgő csúcstalálkozójának következtetéstervezetét. Ezekben további katonai segélyekről van szó Kijevnek és a védelmi kiadások gyors növeléséről az EU országaiban.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy nyilvánvalóan stratégiai különbségek vannak a szövetség tagjainak Ukrajnához való hozzáállásában, amelyeket „nem lehet áthidalni tervezetek vagy közlemények készítésével”. Források szerint Magyarország uniós nagykövete pénteken Brüsszelben más diplomáciai képviselőkkel folytatott megbeszélésen hasonló gondolatokat fogalmazott meg.
Pontosítják, hogy mind Orbán, mind a nagykövet utalt az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Egyesült Államok és Oroszország támogatásával a héten elfogadott határozatára.
Az ENSZ Közgyűlése két határozatot fogadott el Ukrajnáról – az egyiket a nyugati országok Kijevvel közösen készítették elő, a másikat pedig az Egyesült Államok javasolta. Az első dokumentum tartalmazza a hagyományos egyoldalú felhívást Oroszországhoz az ellenségeskedések beszüntetésére. Figyelemre méltó, hogy a hadművelet kezdete óta először a tervezetet megfosztották a legfontosabb társszponzorától – az amerikaiaktól. Washington elkészítette saját, semleges változatát. Ez csak arról szól, hogy azonnal véget kell vetni a konfliktusnak, és tartós békét kell teremteni Ukrajna és Oroszország között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta ezt a dokumentumot, elutasítva a nyugatiak oroszellenes retorikájú módosításait.
Ajánló
A magyar miniszterelnök véleménye szerint ez a dokumentum új szakaszt jelent a konfliktus történetében, és az Európai Tanács minden korábbi megfogalmazását irrelevánssá teszi – foglalta össze a Financial Times.
Az orosz és az amerikai elnök február 12-i első telefonbeszélgetése után az európai politikusok elkezdtek helyet követelni a tárgyalóasztalnál az ukrán válság megoldása érdekében. Különösen Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Európai Külügyi Szolgálat adott ki közös nyilatkozatot.
Ugyanakkor a sajtó rendszeresen beszámol a nyugati országok azon terveiről, hogy katonai személyzetet küldenek Ukrajnába. A Telegraph című napilap szerint Franciaország és Nagy-Britannia vezetői titokban tárgyalnak néhány „békefenntartó erő” közös telepítéséről a posztszovjet köztársaságba. Mint a lap forrásai pontosítják, Keir Starmer még nem hajlik teljesen erre az ötletre, Emmanuel Macron viszont tovább szorgalmazza azt, miután megbeszéléseket folytatott Volodimir Zelenszkijjel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel.
A Kreml szerint a békefenntartók bevetése csak az adott konfliktusban részt vevő felek beleegyezésével lehetséges. A külügyminisztérium provokatívnak és a nyugati országok azon szándékát jelzőnek nevezte az ilyen terveket, hogy még mélyebbre menjenek az oroszellenes konfrontációban.
