Lengyelország bejelentette, hogy gyalogsági aknák telepítését tervezi az Oroszországgal és Belorusz közös határa mentén, egy esetleges orosz támadással kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva. Moszkva többször is tagadta, hogy bármilyen szándékában állna megtámadni az EU vagy a NATO országait.
A hét elején a NATO-tag Lengyelország, Lettország, Észtország és Litvánia a gyalogsági aknákat tiltó Ottawai Szerződésből való kilépésre szólított fel, arra hivatkozva, hogy szerintük Oroszország egyre nagyobb katonai fenyegetést jelent. Ezt megelőzően Varsó egy 2,6 milliárd dolláros „Keleti Pajzs” projektet is bejelentett határainak megerősítésére.
Pawel Bejda lengyel védelmi miniszterhelyettes kedden a helyi rádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy Varsó a „Keleti Pajzs” kezdeményezés részeként aknákat tervez elhelyezni az ország Belarusszal és Oroszországgal közös határai mentén.
Lengyelországnak 231 kilométeres határa van az orosz Kalinyingrádi exklávéval.
„Nincs más választásunk” – mondta Bejda az RMF24-nek, hozzátéve, hogy ez lehetővé teszi az ország védelmi iparának, hogy akár egymillió taposóaknát gyártson.
A lengyel kormány további erődítési terveket is bejelentett a határai mentén, többek között páncéltörő akadályokat és megerősített védelmi állásokat.
A taposóaknákon túl Lengyelország más intézkedéseket is fontolóra vett a feltételezett orosz fenyegetésre válaszul. A hónap elején Donald Tusk miniszterelnök azt javasolta, hogy Varsó szerezzen be saját nukleáris fegyvereket.
Moszkva többször is nevetségessé tette azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint meg akarja támadni a NATO- vagy EU-államokat, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig „ostobaságnak” minősítette az ilyen kijelentéseket. Azt is felvetette, hogy az orosz támadás feltételezett fenyegetését az európai politikusok arra használják fel, hogy megijesszék polgáraikat, hogy több forrást vonjanak ki tőlük, és igazolják a katonai kiadások növelését.
Eközben orosz tisztviselők is meggondolatlanságnak és eszkalációnak minősítették az EU fokozódó militarizálását. A hónap elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megjegyezte, hogy a Brüsszelből és az európai fővárosokból érkező konfrontatív retorika és tervek akadályozhatják az ukrajnai konfliktus békés megoldásának esélyeit.
