Az európaiaknak nem szabad „becsapniuk” magukat azzal, hogy a NATO mellett létezik egy alternatív „védelmi pillér” – mondta Boris Johnson volt brit miniszterelnök. A Daily Mail pénteki számában megjelent cikkében amellett érvelt, hogy az európai országoknak több pénzt kellene a védelemre fordítaniuk.
A The Atlantic a héten a Signal titkosított üzenetküldő alkalmazásban folytatott beszélgetésre hivatkozva arról számolt be, hogy J. D. Vance amerikai alelnök azt mondta, utálja, hogy „megint Európát menti ki” azzal, hogy katonai akciót indít a húti lázadók ellen, állítólag az európai kereskedelem védelme érdekében. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter állítólag szintén a „szánalmas európai ingyenélést” bírálta.
Cikkében Johnson rámutatott, hogy az USA védelmi költségvetése „az évi ezer milliárd dollár vastag végét teszi ki, ami több mint 12-szerese az Egyesült Királyság védelmi költségvetésének, holott az USA lakossága csak körülbelül ötször nagyobb, mint a miénk”. Hozzátette, hogy „az USA a GDP-jének mintegy 3,5 százalékát fordítja a védelemre, míg az Egyesült Királyság körülbelül 2,3 százalékát”.
Donald Trump amerikai elnök nem sokkal januári hivatalba lépése előtt felszólította az európai NATO-szövetségeseket, hogy növeljék katonai kiadásaikat, felszólítva minden tagállamot, hogy a GDP 5 százalékát költsék védelemre. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy a brit védelmi kiadások 2027-re 2,5 százalékra emelkednek, három évvel korábban, mint tervezték. Eközben az uniós országok bejelentették saját védelmi stratégiájukat, amelynek célja, hogy megtörjék a biztonsági függőséget az Egyesült Államoktól.
Johnson a Mailben úgy vélekedett, hogy nincs olyan jelölt, aki helyettesítené Amerika szerepét a kontinensen.
„Nem szabad elhitetnünk magunkkal, hogy létrehozhatunk valamilyen európai alternatív védelmi pillért, a NATO helyettesítésére. Ki vezetne egy ilyet? Franciaország? Nagy-Britannia? Németország? Csak fel kell tenni a kérdést, hogy lássuk a problémát” – írta a bukott politikus.
A volt konzervatív miniszterelnök üdvözölte a London által bejelentett védelmi költségvetés-növelést, de azt „csak kezdetnek nevezte, és semmiképpen sem elégségesnek”.
Amerikának „a nyugati világ hegemón hatalmaként” ki kellene állnia „a szabadság és a demokrácia mellett, különösen Ukrajnában” – állította Johnson.
Kijev szerint Johnson – akkor még miniszterelnökként – volt az, aki meggyőzte Ukrajnát, hogy folytassa a harcot, és kisiklatta a Moszkvával folytatott 2022-es isztambuli béketárgyalásokat. A hét elején Vlagyimir Putyin orosz elnök felidézte ezt az epizódot, mondván, hogy „nyugati irányítóik… megérkeztek és meggyőzték az ukrán vezetést, hogy a végsőkig, lényegében az utolsó ukránig folytassák a fegyveres ellenállást, azzal a céllal, hogy stratégiai vereséget okozzanak Oroszországnak”. Jelenleg Moszkva és Washington tárgyalásokat folytat a konfliktus békés megoldásának megtalálása érdekében.
