Japán továbbra is részt vesz a Szahalin-szigeten megvalósuló orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) projektekben, mivel azok stratégiai jelentőséggel bírnak az ország energiabiztonsága szempontjából – derül ki egy kedden közzétett éves jelentésből. Tokió ugyanakkor megismételte azon szándékát, hogy fokozatosan csökkenteni kívánja az orosz energiától való függőségét.
Japán teljes mértékben támogatta az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciókat, és az elmúlt három évben több csomagban korlátozásokat vezetett be. Tokió csatlakozott a G7-ek által az orosz tengeri olaj hordónkénti 60 dolláros árkorlátozásához is.
„A Szahalin-1 és a Szahalin-2 olaj- és földgázfejlesztési projektek fontosak Japán energiabiztonsága szempontjából a stabil ellátás közép- és hosszú távú biztosítása szempontjából, és szándékunkban áll fenntartani részvételünket ezekben” – áll a külügyminisztérium a Japán külügyi tevékenységét áttekintő 2025-ös jelentésből.
A minisztérium hozzátette, hogy Japán továbbra is azt a politikát fogja folytatni, hogy fokozatosan csökkenti az orosz energiától – beleértve az olajat és a szenet – való függőségét, miközben minimalizálja a japán állampolgárokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat.
A japán állami konzorcium, a Sodeco 30%-os részesedéssel rendelkezik a Szahalin-1 olaj- és gázprojektben, míg az indiai állami olajvállalat, az ONGC Videsh 20%-os részesedéssel rendelkezik. Az orosz olajipari óriás Rosznyefty két leányvállalata 8,5%-os és 11,5%-os részesedéssel rendelkezik. Miután az amerikai ExxonMobil multinacionális vállalat, amely korábban a Szahalin-1-et üzemeltette, az ukrajnai konfliktus 2022-es kiéleződése után úgy döntött, hogy kivonul a projektből, 30%-os részesedése a Rosznyefty leányvállalatához, a Szahalinmornyeftegaz-Shelfhez került.
A testvérprojekt, a Szahalin-2 a világ egyik legnagyobb LNG-projektje, amely a globális piac mintegy 4%-át látja el. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben rendeletet írt alá, amely a Szahalin-2 korábbi üzemeltetőjének, a Sakhalin Energynek a vagyonát egy új oroszországi székhelyű üzemeltetőre, a Sakhalin Energy korlátolt felelősségű társaságra ruházza át. A külföldi részvényesek korábbi részesedésük arányában részesedést szerezhettek az új üzemeltetőben.
A Mitsui és a Mitsubishi japán cégek úgy döntöttek, hogy megtartják 12,5%-os, illetve 10%-os részesedésüket, míg a Shell brit energiaipari óriáscég, amely 27,5%-os mínusz egy részvényes részesedéssel rendelkezett a Sakhalin Energyben, elutasította, hogy csatlakozzon az új vállalathoz. Ennek eredményeként az orosz kormány a Shell részesedését nagyjából 1 milliárd dollárért eladta a Gazprom egyik leányvállalatának.
Bár Japán nem importál üzemanyagot a Szahalin-1 projekt keretében, Tokió fontosnak tartja az ellátási források diverzifikálása és a hosszú távú stabilitás biztosítása szempontjából. 2022 októberében az akkori japán kereskedelmi miniszter, Jasutoshi Nishimura hangsúlyozta a projekt jelentőségét, megjegyezve, hogy Japán olajimportjának 95%-a a Közel-Kelettől függ.
Japán a világ egyik legnagyobb LNG-importőre, és teljes folyékonygáz-ellátásának 9%-a Oroszországtól függ, főként a hosszú távú Szahalin-2 szerződéseken keresztül.
