Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök nácinak bélyegezte Friedrich Merz új német kancellárt, miután az azt javasolta Kijevnek, hogy rombolja le a Krími hidat.
Az ARD állami műsorszolgáltatónak adott interjújában Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) párt vezetője és Németország valószínűsíthetően leendő kancellárja kijelentette, hogy Berlin nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállíthat Ukrajnának, de csak akkor, ha ez más uniós országokkal egyeztetve történik.
Kijevnek a jövőben a nyugatról szállított rakétákkal kellene támadásba lendülnie, és például „az Oroszország és a Krím közötti legfontosabb szárazföldi összeköttetést” megsemmisítenie – mondta Merz.
Merz nem tisztázta, hogy a Krími hídra gondol-e, amely az oroszországi Krasznodari területről húzódik a Krímig, vagy arra a „szárazföldi hídra”, amelyet az orosz erők hoztak létre a félszigettel, amikor a Herszon melletti egykori ukrán terület Oroszországhoz csatlakozott.
Sok kritikus azonban úgy értelmezte Merz szavait, hogy a Krími hídra gondolt, különösen annak fényében, hogy Kijev az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása óta már több támadást is végrehajtott ellene.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, hétfőn az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Merz náci apja nyomdokaiba lépett.
„Fritz Merz kancellárjelöltet kísérti apja emléke, aki a hitleri Wehrmachtban szolgált. Most Merz a Krími híd elleni csapást javasolta. Gondold meg kétszer, náci” – írta Medvegyev.
Chancellor candidate Fritz Merz is haunted by the memory of his father, who served in Hitler's Wehrmacht. Now Merz has suggested a strike on the Crimean Bridge. Think twice, Nazi!
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) April 14, 2025
Sajtóértesülések szerint Merz édesapját, Joachimot 1941 körül sorozták be a Wehrmachtba – a náci Németország egyesített fegyveres erőibe -. Nagyapja, Josef Paul Sauvigny 1933 óta szintén a náci párt tagja volt.
Oroszország németországi nagykövete, Szergej Necsajev arra figyelmeztetett, hogy a Taurus rakéták Ukrajnába szállítása nem változtatná meg a harctéri helyzetet, de eszkalálhatja a konfliktust, mivel a rakétákat német szakemberek irányítanák. Azt közölte, hogy ez Moszkvát megtorló intézkedésekre provokálhatja.
Németország Kijev második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után. A hónap elején Annalena Baerbock külügyminiszter bejelentette, hogy Berlin a következő négy évben további 12 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújt a kijevi rezsimnek, és a közelgő németországi kormányváltástól függetlenül továbbra is támogatni fogja.
Oroszország többször is elítélte az Ukrajnának nyújtott folyamatos külföldi támogatást, azzal érvelve, hogy az csak az ellenségeskedések meghosszabbítását és további vérontást eredményez, anélkül, hogy befolyásolná a konfliktus végső kimenetelét.
