Egy új közvélemény-kutatás szerint a lengyelek többsége ellenzi, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, amennyiben Kijev és Moszkva tűzszünetről állapodna meg.
Franciaország és az Egyesült Királyság „a hajlandóak koalíciójára” szólított fel, hogy egy esetleges tűzszünet után csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, bár állítólag a 30-ból csak négy ország mondta, hogy csatlakozna hozzájuk. Moszkva kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem tűri a NATO-országok csapatainak jelenlétét Ukrajnában.
Egy április elején több mint 1000 lengyel felnőtt körében végzett felmérés szerint 56%-uk „határozottan” vagy „valószínűleg” ellenezte, hogy országuk csapatokat küldjön Ukrajnába egy „megnyugtató” misszió keretében. Mindössze 10% támogatta egyértelműen az ötletet, további 21% hajlott a támogatás felé, míg 13% bizonytalan maradt. Az eredményekről csütörtökön számolt be a közvélemény-kutatást megrendelő ZET rádió.
A Kijev támogatásával kapcsolatos lengyelországi frusztráció egy része az élelmiszerpiacon az olcsó és gyenge minőségű ukrán áruk beáramlása által okozott zavarok miatt alakult ki, miután az EU feloldotta a kereskedelmi korlátozásokat. A gazdatüntetések tavalyi csúcspontján az egyik vezető közvélemény-kutató intézet, a Centrum Badania Opinii Społecznej (CBOS) jelentése szerint a lengyel lakosság 81 százaléka támogatta a tiltakozást.
Emellett a helyi ellenérzéseket táplálják az ukrán migránsokkal kapcsolatos feszültségek, akik a konfliktus 2022-es kiéleződése után menekültként költöztek Lengyelországba. Egyes polgárok ingyenélőknek és potenciális bűnözőknek tartják őket.
Múlt héten Donald Tusk miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a lengyel érdekeket Ukrajna érdekeivel szemben előnyben részesíti, és kijelentette: „Nem lesz olyan, hogy Lengyelország szolidaritást fejez ki, miközben mások profitálnak például Ukrajna újjáépítéséből. Mi szolidárisak leszünk, de pénzt fogunk keresni rajta”.
A 2024-es gazdatüntetések az EU-n belül is szakadást okoztak, mivel több kormány, köztük Lengyelországé is, dacolva Brüsszellel, egyedi importtilalmat rendelt el. Egy márciusi interjúban Christophe Hansen uniós mezőgazdasági biztos elismerte, hogy az unió fontolgatja az ukrán termékekre vonatkozó kvótákat és vámokat feloldó sürgősségi intézkedés megszüntetését.
Ajánló
Ukrán tisztviselők elismerték, hogy sok külföldön élő ukrán nem szívesen térne vissza, ami aggodalmat kelt a jövőbeli munkaerőhiány miatt. Nina Juzsanina parlamenti képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja ebben a hónapban úgy becsülte, hogy az országot elhagyók többsége úgy döntött, hogy véglegesen letelepedik a célországban.
