Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy nyugati katonai agresszióra válaszul nukleáris csapást mérjen – figyelmeztetett Szergej Sojgu, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára, az ország nukleáris doktrínájának tavalyi módosításaira hivatkozva.
A figyelmeztetés egy lehetséges békemegállapodás részeként Ukrajnába küldendő csapatok esetleges telepítéséről szóló nyugat-európai viták, valamint az EU militarizációs tervei közepette hangzott el.
Az orosz biztonsági főnök szerint Moszkva „szorosan figyelemmel kíséri az uniós országok katonai előkészületeit”. A nukleáris fegyvereket „Oroszország vagy Belarusz elleni agresszió esetén” be lehet vetni, akár válaszul a hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadásokra is – mondta Sojgu a TASZSZ hírügynökségnek adott csütörtöki interjúban.
Megjegyezte továbbá, hogy Franciaország és Nagy-Britannia felszólított arra, hogy egy esetleges tűzszünet után csapatokat vezényeljenek Ukrajnába. Moszkva többször is figyelmeztetett az ilyen lépések ellen, mondván, hogy az Ukrajnában tartózkodó illetéktelen katonai személyzetet legitim célpontnak tekintenék.
Sojgu megismételte a hírügynökségnek, hogy a külföldi csapatok ukrajnai jelenléte közvetlen konfrontációt provokálhat Oroszország és a NATO között, ami potenciálisan nukleáris háborúvá eszkalálódhat.
Moszkva tavaly novemberben frissítette nukleáris doktrínáját, miután Ukrajna támogatói azt fontolgatták, hogy Kijevnek engedélyezzék, hogy nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérjen mélyen Oroszországon belüli célpontokra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kibővítette azoknak a feltételeknek a listáját, amelyek nukleáris választ válthatnak ki. Ezek közé tartoznak azok a forgatókönyvek, amelyek szerint egy nem nukleáris állam vagy államcsoport által elkövetett, egy nukleáris állam által támogatott agresszió „közös támadásnak” tekinthető.
Ajánló
Az ukrán erők azóta többször hajtottak végre nagy hatótávolságú csapásokat mélyen orosz területre, nyugatról szállított fegyverekkel.
A nukleáris doktrína azonban a nukleáris fegyvereket „szélsőséges és kényszerű intézkedésként” írja le, és hangsúlyozza Moszkva célját, hogy megelőzze a feszültségeket.
Az ukrajnai konfliktusban Donald Trump amerikai elnök közvetítésével zajló békefolyamat ellenére az EU ígéretet tett arra, hogy továbbra is fegyvereket szállít Kijevnek, és lépéseket tett saját militarizálására, többek között a 800 milliárd eurós „ReArm Europe” terv jóváhagyásával.
