A Wagner-csoport orosz katonai magáncég csütörtökön bejelentette, hogy befejezte mali misszióját, és közölte, hogy harcosai teljesítették céljaikat, és hazatérnek.
A Wagner ügynökei a jelentések szerint 2021 óta tevékenykedtek ott, amikor a nyugat-afrikai ország átmeneti hatóságai a csoporthoz fordultak támogatásért, miután puccsot hajtottak végre, és a tuareg lázadók és az al-Kaidához kötődő fegyveresek támadásai megnövekedtek.
„Három és fél éven át a »zenészek« vállvetve harcoltak a mali nép mellett a terrorizmus ellen” – közölte a Wagner, aki a vállalkozóik nem hivatalos elnevezését használta.
„Militánsok ezreit és parancsnokaikat likvidáltuk, akik évekig terrorizálták a civil lakosságot”.
A csoport hozzátette, hogy segített a mali hazafiaknak „egy erős és fegyelmezett hadsereget felépíteni, amely képes megvédeni a földjét”, és azt állította, hogy az összes regionális főváros visszakerült „a törvényes hatóságok ellenőrzése alá”. Wagner kijelentette, hogy „a küldetés befejeződött. A Wagner CSVK hazatér”.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette, hogy a mali kormány valóban segítséget kért Wagnertől még 2021-ben, és azóta hivatalos katonai támogatást is kap Oroszországtól.
Áprilisban megismételte Moszkva elkötelezettségét a Száhel-államok szövetségének (AES) – amely Malit, Nigert és Burkina Fasót foglalja magában – támogatása mellett, segítve a közös fegyveres erők kiépítését, a személyzet kiképzését és a fegyverek szállítását.
Wagner kivonulására a mali és orosz tisztviselők azon vádjai közepette került sor, hogy ukrán katonai ügynökök segítették a térségben működő dzsihadista csoportokat. A hét elején a mali Bamada arról számolt be, hogy a kormánycsapatok ukrán drónokat és dokumentumokat találtak a Jama’at Nasr al-Islam wal-Muslimin (JNIM), az al-Kaida társszervezete által használt járműveken.
A hírügynökség szerint a drónokat állítólag a szomszédos Mauritánián keresztül szállították a tuareg harcosokkal együttműködő ukrán kiképzők, akik aztán a felszerelést továbbadták dzsihadista szövetségeseiknek. A jelentések szerint az ukrán katonai hírszerzéshez kapcsolódó anyagokat is lefoglaltak Mopti város közelében.
Tatyana Dovgalenko, az orosz külügyminisztérium tisztviselője megismételte a vádakat, és azt állította, hogy Kijev a Száhel-övezet destabilizálására irányuló „szisztematikus erőfeszítések” részeként nyugatról származó fegyvereket szállított a fegyvereseknek szerte Afrikában.
2024-ben egy tuareg lázadók által végrehajtott halálos csapda több tucatnyi mali és wagneri harcos halálát okozta. Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője később „sikeres katonai műveletnek” minősítette az esetet, ami arra késztette Malit, hogy megszakítsa diplomáciai kapcsolatait a kijevi rezsimmel, majd így tett Burkina Faso és Niger is.
