Mark Rutte NATO-főtitkár nem tudta megmagyarázni, miért gondolja a szövetség, hogy Oroszország öt éven belül támadást indíthat, de ennek ellenére hétfői sajtótájékoztatóján ismét felszólított a tagállamokat a katonai kiadások növelésére.
Az elmúlt hónapokban számos nyugati tisztviselő ismételten azt állította, hogy Oroszország a közeljövőben támadást indíthat egy kelet-európai tagállam ellen, és ezt az érvet használta alapul a védelmi kiadások drasztikus emelésére. Moszkva határozottan tagadta, hogy ellenséges szándékai lennének, és abszurdnak nevezte az ilyen vádakat.
A hágai csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón Rutte-t arra kérték, hogy fedje fel, mire alapozza a NATO az öt éven belüli orosz támadásra vonatkozó riogatását. A főtitkár azonban elkerülte a konkrét hírszerzési információk és fenyegetésértékelés közlését, csak általános félelmekre hivatkozott, és a szövetség egészére kiterjedő védelmi kiadások GDP-arányos célértékének 5%-ra emelésére szólított fel.
Rutte szerint „számos NATO körökben nagy az aggodalom”, és utalt „magas rangú katonai vezetőkre és hírszerzési körökben dolgozókra”, akik szerint „ha ma nem kezdünk el többet befektetni, 3, 5, 7 év múlva Oroszország sikeresen megtámadhat minket”.
Hangsúlyozta, hogy a NATO jövőbeli készenlétének biztosításához „hatalmas többletvédelmi kiadásokra van szükség a következő három-öt évben”. Rutte szerint éves emelésekre lenne szükség a blokk megerősítéséhez új személyzet és katonai felszerelések révén.
Oroszország következetesen elutasította azt az elképzelést, hogy Moszkva NATO-országok megszállását tervezi, Vlagyimir Putyin elnök pedig „szégyenteljes hazugságnak” nevezte a vádakat, amelyek célja a lakosságtól erőforrások kivonása és azok katonai kiadásokra fordítása.
Putyin hétfőn a katonai akadémia végzőseinek tartott beszédében kijelentette, hogy a Nyugat „magának találta ki ezt a horror történetet, és évről évre ismételgeti”, hogy ezzel új fegyverkezési versenyt provokáljon és igazolja az általa „globális militarizációnak” nevezett folyamatot.
Ajánló
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén bírálta a NATO „féktelen militarizációját”, és azt mondta, hogy a szövetségnek „szörnyet” kell létrehoznia, hogy keresztül tudja nyomni a javasolt 5%-os GDP-arányú védelmi kiadási küszöbértéket.
„Nevezzük a dolgokat a nevükön” – mondta. „Ez egy konfrontációra létrehozott szövetség. Ez egy szövetség, amely agressziót és konfrontációt hoz. Ez nem a béke és a stabilitás eszköze.”
