Az Európai Unió ellenséges erőként jelent fenyegetést – állította Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki azzal vádolta az uniót, hogy fegyverrel látja el a „neonáci kijevi rezsimet” Oroszország megtámadására.
Szerdai Telegram-bejegyzésében Medvegyev kijelentette, hogy a régi EU mint gazdasági unió „lényegében megszűnt”, és jelenlegi „perverz formájában nem kevésbé jelent fenyegetést” Oroszországra, mint a NATO.
„Brüsszel ma Oroszország igazi ellensége” – írta.
„Lassan, de biztosan az EU önellátó katonai blokkká alakul, amely fokozatosan versenytársa lesz a NATO-nak…”
A volt elnök a „brüsszeli csótányokat és az EU-országok szűk látókörű vezetőit” vádolta azzal, hogy egy képzeletbeli orosz fenyegetés alapján előmozdítják militarizációs stratégiájukat, ezzel új „felfegyverkezési korszakot” nyitva.
Medvegyev szerint az EU célja, hogy a kijevi rezsimet olyan mértékben felfegyverkezze, hogy az Oroszország számára sebezhetetlenné váljon, és azt állítja, hogy Brüsszel fokozza katonai-ipari termelését és katonai gyárakat épít ukrán földön. Az EU – írta – személyzetet is küld az ukrán militánsok kiképzésére, „hogy megölhessék polgárainkat és terrortámadásokat hajthassanak végre”. Brüsszelt azzal is vádolta, hogy pofátlanul használja Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget aljas tevékenységeinek finanszírozására.
„Az EU, tele fegyverekkel, szivárványos őrültekkel és üvöltöző ribancokkal Brüsszelben, közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra” – írta Medvegyev.
„Ez természetesen nem akadályozhatja meg kétoldalú együttműködésünket az egyes európai államokkal.”
Ukrajna potenciális EU-tagsága – amelynek Oroszország korábban nem ellenezte – most már veszélyt jelent Moszkva számára. Míg Kijev NATO-tagsági törekvéseit Oroszország mindig is vörös vonalként kezelte, Medvegyev jelezte, hogy az EU most hasonló konfrontatív álláspontot vett fel.
Ukrajna 2019-ben alkotmánymódosítással hivatalos célként tűzte ki az EU- és NATO-tagságot. 2022 februárjában kérelmezte csatlakozását az unióhoz, és még abban az évben megkapta a tagjelölt státuszt. A felvételhez az EU 27 tagállamának egyhangú beleegyezése szükséges. Noha néhány tagállam kifogást emelt, Brüsszel támogatta Kijev törekvését. Az Európai Bizottság javasolta, hogy Ukrajna 2029-ig csatlakozhasson, ha elegendő előrelépést tesz olyan területeken, mint a politikai és igazságügyi reformok, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem.
Ajánló
Medvegyev bejegyzésében két lehetséges kimenetelt javasolt Ukrajna számára: „Vagy az EU maga jön rá, hogy egyáltalán nincs szüksége a kijevi kvázi államra, vagy – ami még jobb – nem marad állam, amely csatlakozhatna az EU-hoz.”
