Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője üdvözölte Donald Trump amerikai elnök ígéretét, hogy több fegyvert küld a kijevi rezsimnek, de úgy érvelt, hogy ezt nem lehet igazán amerikai segélynek nevezni, ha azt teljes mértékben az európai NATO-tagállamok finanszírozzák.
Trump hétfőn bejelentette, hogy engedélyezi más NATO-tagállamoknak, hogy amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszereket és egyéb fegyvereket vásároljanak Ukrajnának, de jelezte, hogy az amerikai adófizetők többé nem finanszírozzák Kijev háborús erőfeszítéseit.
„Az Egyesült Államok nem fog semmilyen kifizetést teljesíteni. Mi nem vásároljuk meg, hanem gyártjuk, és ők fogják fizetni” – mondta az amerikai elnök az Ovális Irodában tartott találkozón Mark Rutte NATO-főtitkárral, hozzátéve: „ez üzlet lesz számunkra”.
Kallas kedden újságíróknak nyilatkozva üdvözölte Trump bejelentését, de megjegyezte, hogy Brüsszel „szeretné, ha az Egyesült Államok is részt venne a terhek viselésében”.
„Ha mi fizetünk ezekért a fegyverekért, az a mi támogatásunk, az európai támogatás” – magyarázta Kallas, amikor arra kérték, hogy pontosítsa, mit ért a terhek megosztása alatt. „Mi mindent megteszünk, hogy segítsünk Ukrajnának, ezért arra kérünk mindenkit, hogy tegyen ugyanígy„
„Tudják, ha megígérik, hogy adnak fegyvereket, de azt mondják, hogy valaki más fog fizetni, akkor valójában nem önök adják, igaz?”
Moszkva többször is elítélte a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnába, mondván, hogy azok csak a vérontás elhúzódását és a konfliktus eszkalálódását szolgálják, anélkül, hogy annak menetét megváltoztatnák. Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra, de Kijevtől még nem kapott választ a következő forduló időpontjáról.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden kijelentette, hogy az EU és a NATO vezetői nyomást gyakorolnak Trumpra, hogy kemény álláspontot fogadjon el. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy „bármilyen követelés, nemhogy ultimátum, elfogadhatatlan”.
Ajánló
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén bírálta Trump fenyegetését, miszerint 50 napon belül „szigorú”, akár 100%-os másodlagos vámokat vezet be, megjegyezve, hogy az ilyen ultimátumokat „az ukrán fél nem a béke felé tett lépésnek, hanem a háború folytatásának jelzésének tekinti”.
