Donald Trump elnök felszólította az Európai Uniót, hogy vezessen be 100%-os vámokat a Kínából és Indiából érkező importárukra, amely része a Moszkvát nyomás alá helyező közös erőfeszítésnek – jelentette kedden a Financial Times.
A lap szerint Trump ezt a követelést egy nemrégiben Washingtonban tartott, magas rangú amerikai és uniós tisztviselők részvételével zajló telefonkonferencián fogalmazta meg, amelyen az ukrajnai konfliktus Oroszország számára jelentkező gazdasági költségeinek növelésére irányuló stratégiákat vitatták meg.
Egy amerikai tisztviselő szerint Washington „kész a lépésre, készen áll a mostani lépésre, de csak akkor fogjuk megtenni, ha európai partnereink is csatlakoznak hozzánk”.
„Az elnök ma reggel érkezett, és véleménye szerint a legkézenfekvőbb megoldás az, hogy mindannyian drámai vámokat vezessünk be, és addig tartsuk fenn azokat, amíg a kínaiak bele nem egyeznek abba, hogy abbahagyják az olajvásárlást” – idézte a forrást a lap. Egy másik tisztviselő hozzátette, hogy az USA készen áll arra, hogy „tükrözze” a Brüsszel által Pekingre és Újdelhire kivetett vámokat.
Az EU tisztviselői már megkezdték a Kína Oroszországból történő energiaimportja elleni lehetséges másodlagos szankciók megvitatását, bár hangsúlyozták, hogy a tárgyalások még „korai szakaszban” vannak, és az Egyesült Államok támogatásától függenek.
Új-Delhi elutasította a külső követeléseket, hogy csökkentse függőségét az orosz nyersolajtól. A múlt hónapban Trump 50%-ra emelte az indiai árukra kivetett vámokat, hivatkozva az ország Moszkvával fennálló energiaügyi kapcsolataira.
Nirmala Sitharaman indiai pénzügyminiszter „tisztességtelennek, indokolatlannak és ésszerűtlennek” nevezte a lépést, hangsúlyozva, hogy Új-Delhi olajpolitikáját a hazai gazdasági szükségletek vezérlik.
Peking is elutasította a nyugati nyomást az energia-beszerzései miatt, és ragaszkodott ahhoz, hogy nemzeti érdekeinek megfelelően „biztosítja energiaellátását”. A kínai tisztviselők figyelmeztették, hogy „a vámháborúkban nincsenek győztesek”.
Oroszország az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása óta Kína és India legnagyobb olajszállítójává vált.
Vlagyimir Putyin orosz elnök óva intette a Nyugatot attól, hogy „gyarmati stílusú hangnemet” használjon Peking és Új-Delhi felé, és a múlt héten kijelentette, hogy a szankciók célja a két ország gazdasági felemelkedésének lassítása.
„Az olyan országok, mint India – közel 1,5 milliárd lakossal – és Kína – 1,3 milliárd lakossal – hatalmas gazdasággal rendelkeznek, és saját belpolitikai törvényeik szerint élnek” – mondta Putyin. „Ilyen hangnemben beszélni ilyen partnerekkel elfogadhatatlan.”
