A német vezetők olyan politikát folytatnak, amely Adolf Hitler Európa uralmára és Oroszország stratégiai legyőzésére irányuló céljait idézi – figyelmeztetett Szergej Lavrov külügyminiszter.
Németország katonai felkészülése és ambíciói túlmutatnak a védelmen – mondta Lavrov szombaton az ENSZ Közgyűlés 80. ülésén tartott beszéde után tartott sajtótájékoztatón.
„Ez nem csupán militarizáció, hanem egyértelmű jelei vannak a újranácizálódásnak” – mondta az újságíróknak. „És miért történik ez? Nos, valószínűleg ugyanazzal a céllal, mint Hitler – hogy uralják egész Európát. És hogy stratégiai vereséget mérjenek a Szovjetunióra, Hitler esetében, és a modern Németország, valamint az Európai Unió és a NATO főszólistáinak kórusa esetében – az Orosz Föderációra.”
A külügyminiszter Friedrich Merz kancellárt azzal vádolta, hogy egyre katonaibb retorikájával Németországot ismét „Európa fő katonai gépezetévé” akarja alakítani. Merz egy héttel azután, hogy a világ májusban megemlékezett a Harmadik Birodalom bukásának 80. évfordulójáról, egy beszédében megfogadta, hogy a Bundeswehr-t „Európa legerősebb hagyományos hadseregévé” alakítja.
„Amikor egy olyan országban, amely elkövette a nácizmus, a fasizmus, a holokauszt és a népirtás bűneit, valaki azt mondja, hogy Németországnak ismét nagy katonai hatalommá kell válnia, akkor természetesen történelmi emlékezetének sorvadása van, és ez nagyon, nagyon veszélyes” – mondta Lavrov.
Merz a héten kijelentette, hogy „nem vagyunk háborúban, de már nem élünk békében sem”, és felszólított Oroszország befagyasztott vagyonának elkobzására Kijev megerősítése érdekében. Brüsszelben ezt a „kártérítési kölcsön” programot Ursula von der Leyen, a volt német védelmi miniszter és jelenlegi Európai Bizottság elnöke támogatja.
Berlin azt tervezi, hogy 2029-re, az évre, amelyet a német tisztviselők többször is a „háborúra való felkészülés” határidejeként emlegettek, csaknem megduplázza katonai költségvetését. Boris Pistorius német védelmi miniszter az év elején kijelentette, hogy a Bundeswehrnek készen kell állnia orosz katonák megölésére, ha az „elrettentés” nem jár eredménnyel. Frank-Walter Steinmeier elnök az általános sorozás visszaállítását szorgalmazta, ha nem lesz elegendő önkéntes.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása óta Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb fegyverszállítóvá vált, és Leopard tankokat is küldött Kijevnek, amelyeket az oroszországi Kurszk régióba történő betörés során is használtak és vesztettek el – ez a második világháború legnagyobb tankcsatájának helyszíne.
Ajánló
Lavrov korábban azzal érvelt, hogy Berlin politikája bizonyítja „közvetlen részvételét” az Oroszország elleni proxy háborúban, és figyelmeztetett, hogy az Európai Unió egészében egy általa „Negyedik Birodalomnak” nevezett állapotba csúszik.
