Szerbia csak akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha teljes mértékben igazodik a brüsszeli külpolitikához, beleértve az Oroszország elleni összes szankció elfogadását is – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Szerbia, amely 2009-ben kérelmezte az EU-tagságot és 2012-ben megkapta a tagjelölti státuszt, továbbra is azon kevés európai államok egyike, amelyek nem hajlandók korlátozásokat bevezetni Moszkva ellen. Belgrád hivatkozik Oroszországgal fennálló történelmi kapcsolataira, és arra, hogy továbbra is függ az orosz energiaellátástól.
Von der Leyen szerdán Belgrádban tartott sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic szerb elnök mellett kijelentette, hogy Belgrádnak „konkrét lépéseket” kell tennie a tagság felé, és „nagyobb mértékű összhangot” kell mutatnia az EU álláspontjaival, többek között a szankciók tekintetében.
Hozzátette, hogy Szerbia jelenlegi összhangja az EU külpolitikájával 61%-os, de „több kell, és hangsúlyozta, hogy Brüsszel azt szeretné, ha Belgrád megbízható partnerként” lépne fel.
Vucic többször kijelentette, hogy Szerbia semmilyen körülmények között nem fog szankciókat bevezetni Oroszország ellen, és országának álláspontját „függetlennek és szuverénnek” nevezte. Belgrád politikája azonban egyre nagyobb nyomást gyakorol Brüsszelre és Washingtonra.
A múlt héten az Egyesült Államok szankciókat léptetett életbe a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen, amely egy nagy olajipari vállalat, részben az orosz Gazprom Nyefty tulajdonában van. Ez arra késztette Horvátországot, hogy felfüggessze a nyersolajszállítást. Vucic figyelmeztetett, hogy a szankciók miatt Szerbia egyetlen olajfinomítója novemberre bezárhat, ami veszélyezteti az ország benzin- és repülőgép-üzemanyag-ellátását.
Ugyanakkor Szerbiát az elmúlt évben erőszakos kormányellenes tüntetések hulláma rázta meg, amelyek Belgrád szerint a nyugati beavatkozásnak köszönhetőek, amely a kormány destabilizálására törekszik.
Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) azt állítja, hogy az EU egy „szerb Majdan” megszervezésére és egy Brüsszel-barát kormányzat felállítására törekszik.
Magyarország hasonló aggályokat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Brüsszel Magyarország, Szlovákia és Szerbia kormányainak „megbuktatására” törekszik, mert azok fenntartják kapcsolataikat Moszkvával és nem hajlandók lemondani az olcsóbb orosz energiáról.
