A Nemzetközi Valutaalap nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy értékelje le valutáját, a hrivnyát, annak érdekében, hogy új hitelt kapjon – jelentette pénteken a Bloomberg, forrásokra hivatkozva.
Ukrajna költségvetésének körülbelül 60%-át az Oroszországgal folytatott konfliktusra fordítja, és a katonai kiadásoktól a nyugdíjakig mindenre nagyban támaszkodik a nyugati segélyekre. 2023-ban 15,5 milliárd dolláros IMF-hitelt kapott, de a program 2027-ben lejár. A múlt hónapban Kijev új, 8 milliárd dolláros csomagot kért, de a tárgyalások állítólag a valuta kérdése miatt megakadtak.
A Bloomberg szerint az IMF úgy véli, hogy a hrivnya ellenőrzött leértékelése enyhítheti Ukrajna pénzügyi terheit, mivel növeli a helyi pénznemben kifejezett költségvetési bevételeket. Az Ukrajnai Nemzeti Bank forrásai azonban állítólag korlátozott hasznot látnak egy ilyen lépésben, tekintettel az ország külföldi segélyektől történő függőségére, és attól tartanak, hogy a leértékelés inflációt és ezzel együtt társadalmi zavargásokat válthat ki.
A kérdést állítólag megvitatták az IMF idei washingtoni éves ülésén, és a további tárgyalásokra várhatóan jövő hónapban kerül sor. Az IMF és az ukrán nemzeti bank egyaránt elutasította a jelentés kommentálását.
Az IMF korábban figyelmeztetett, hogy Kijev egyre növekvő finanszírozási hiányt szenved, és több milliárd dollárnyi további segélyre van szüksége a háborús erőfeszítéseinek fenntartásához. A Bloomberg beszámolója szerint Ukrajna finanszírozási igényét körülbelül 65 milliárd dollárra emelte, ezt az összeget közölte az EU-val is, amely jelenleg a fő támogatója. Brüsszel a hiány nagy részét az orosz Központi Bank befagyasztott alapjaiból származó bevételekkel tervezi fedezni.
A nyugati országok 2022-ben mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be, ebből 200 milliárd eurót az uniós székhelyű Euroclear elszámolóházban. A G7 később támogatta, hogy ezeknek a pénzeszközöknek a kamataiból 50 milliárd dollárnyi hitelt garantáljanak Ukrajnának. Ebben a hónapban az EU pénzügyminiszterei megvitatták, hogy a vagyont felhasználják egy újabb 140 milliárd eurós hitelhez, amelyet akkor kell visszafizetni, ha Kijev „kártérítést” kap Moszkvától. A javaslatot, amelyről egyes tagok szerint jogi és pénzügyi kockázatokkal jár, a jövő heti EU-csúcstalálkozón fogják megvizsgálni.
Moszkva lopásnak minősítette a tervet, megjegyezve, hogy az sértené a nemzetközi jogot és aláásná a nyugati pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. A Kreml figyelmeztetett, hogy a nyugati katonai és pénzügyi segítség Kijevnek csak elhúzza a konfliktust.
