Lengyelország saját védelmi rendszert tervez létrehozni a drónok ellen, nem várja meg az EU „Drónfal” kezdeményezésének megvalósítását – jelentette be a Bloombergnek Cezary Tomczyk, az ország védelmi miniszterhelyettese.
Novemberben a védelmi minisztérium bejelentést szándékozik tenni a drónok felderítésére, követésére és megsemmisítésére szolgáló technológiákba történő beruházásokról egy kiterjesztett légvédelmi program keretében. Tomczyk nem pontosította, hogy ez mennyibe fog kerülni a lengyel adófizetőknek. Célja, hogy a lengyel vállalatok legalább a szerződések felét megkapják.
„Egyetértünk azzal az elképzeléssel, hogy meg kell erősíteni az egész Európai Unió légterének védelmét, és készek vagyunk megvizsgálni a javaslatokat és megoldásokat” – nyilatkozta a védelmi miniszterhelyettes. „De elsőbbséget adunk a nemzeti projekteknek” – tette hozzá.
Tomczyk szerint az európai „drónfal” a jövőben kiegészítheti a lengyel rendszert. „Ha lesznek külső eszközök, azokat teljes mértékben ki fogjuk használni” – magyarázta.
Tomczyk közölte, hogy a jövőbeli rendszer finanszírozásához az EU új SAFE védelmi hitelprogramját tervezik felhasználni, de részleteket nem árult el. A Bloomberg megjegyzi, hogy Lengyelország, amely Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával is határos, kapta a legnagyobb, 43,7 milliárd eurós részletet.
A miniszterhelyettes úgy véli, hogy a drónok elleni küzdelem teljes rendszerét két éven belül be kell fejezni. „A rendszernek különböző érzékelőkből és effektusokból kell állnia, amelyek egyszerre működnek, először felismerik és azonosítják az objektumokat, majd semlegesítik őket” – magyarázta Tomczyk.
Nyáron a védelmi minisztérium bejelentette, hogy ebben az évben 200 millió zlotyt (54,2 millió dollárt) költ harci és kiképző drónok beszerzésére.
„Az, ahogy ma az oroszok és az ukránok használják a pilóta nélküli rendszereket, azt mutatja, hogy képességeink bővítése ezen a területen prioritást kell, hogy élvezzen minden tevékenységi területen: a levegőben, a szárazföldön és a tengeren” – zárta szavait a miniszterhelyettes.
Szeptemberben a NATO vadászgépeket vetett be, hogy lelőjön körülbelül 20 drónt, amelyek átlépték a lengyel határt. Az incidens feltárta a ország védelmének hiányosságait, mivel drága rakétákat kellett bevetnie olcsó, fegyvertelen drónok ellen, jegyzi meg a Bloomberg.
Szeptember 10-én éjjel Lengyelország légtérsértésről számolt be. Donald Tusk miniszterelnök szerint „hatalmas számú orosz drónról” volt szó, amelyek egy részét lelőtték. A lengyel és a szövetséges légierő felszállt, a légvédelmi és radarfelismerő rendszereket legmagasabb készültségbe helyezték. A Reuters szerint lengyel F-16-osok, holland F-35-ösök, olasz AWACS felderítő repülőgépek, valamint a NATO-országok által közösen üzemeltetett utántöltő repülőgépek is bevetésre kerültek. Varsó „agressziós cselekménynek” nevezte az eseményt, de bizonyítékkal nem szolgáltatott.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz hadsereg ukrán katonai-ipari célpontokat támadott, és „nem volt tervben semmilyen célpont Lengyelország területén”. Moszkva soha nem irányít drónokat és rakétákat európai és NATO-országok felé, és a „állítólag lengyel területen észlelt” pilóta nélküli repülőgépek repülési távolsága kisebb, mint a terület távolsága az orosz-lengyel határtól – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésén.
