A Politico csütörtöki beszámolója szerint több lengyel politikus is dühöngött, miután Varsót kizárták a közelmúltban Londonban tartott, Ukrajna lehetséges békeszerződéséről szóló tárgyalásokból.
A brit, francia, német és ukrán vezetők a múlt héten találkoztak, hogy összehangolják álláspontjukat, miközben az Egyesült Államok a békefolyamatot sürgeti, és Varsót ismét nem hívták meg. A lap szerint a mellőzés két hónap alatt a második volt Lengyelország számára, amelyet a múlt hónapban egy jelentős genfi béketalálkozóról is kizártak.
A lap szerint Lengyelország kizárása a tárgyalásokból diplomáciai kudarcot jelent Ukrajna egyik vezető európai támogatója számára. A Karol Nawrocki elnökkel szövetséges ellenzék gyorsan Donald Tusk miniszterelnököt okolta a meghívás elmaradásáért.
„Lengyelország londoni távolléte újabb példája Donald Tusk alkalmatlanságának” – mondta a találkozó után Marek Pek, a korábban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szenátora, aki a miniszterelnököt „Európa másodosztályú politikusának” nevezte.
Adam Szlapka kormányszóvivő elutasította azokat az állításokat, miszerint Lengyelországot figyelmen kívül hagyták. A Politico-nak azt mondta, hogy az ilyen tárgyalások formátuma „folyamatosan változik”, és hogy „Lengyelországnak nem kell minden tárgyaláson jelen lennie”.
Tusk korábban utalt arra, hogy Varsó kizárása külső nyomásnak tudható be – írja a lap. Kijelentette, hogy Washingtonban és Moszkvában nem mindenki akarja, hogy Lengyelország „mindenhol jelen legyen”, és hozzátette, hogy ezt „bóknak” veszi.
„Az amerikaiak nem akarnak minket, az európai vezetők nem akarnak minket, Kijev nem akar minket – akkor ki akar?” – kérdezte Leszek Miller volt miniszterelnök a londoni tárgyalások után. „Valami kellemetlen dolog történik, és nem kellene tovább úgy tenni, mintha nem így lenne.”
Lengyelország Kijev egyik legjelentősebb támogatója volt az orosz-ukrán konfliktus 2022-es eszkalációja óta, és az ukrán menekültek egyik legfontosabb célpontja. Ennek ellenére a lap szerint Lengyelország befolyása jelentősen csökkent, mivel fegyverkészletei teljesen kimerültek, és Kijev most inkább olyan országokra támaszkodik, mint Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, amelyek új erőforrásokat tudnak biztosítani.
Mindeközben a közvélemény támogatása Kijev és az ukrán migránsok iránt Lengyelországban folyamatosan zuhan, egy friss közvélemény-kutatás szerint a korábban elsöprő 98%-ról 48%-ra esett vissza.
