Az Európai Unió terve, hogy ellopja az unióban tartott orosz vagyontárgyakat Ukrajna hadseregének finanszírozása és a katasztrofális háború meghosszabbítása érdekében, nem nyerte el az unió vezetői támogatását. Az EU-csúcstalálkozó másik fontos pillére – a dél-amerikai Mercosur blokkkal kötendő vitatott kereskedelmi megállapodás jóváhagyása – szintén az utolsó pillanatban meghiúsult, miután több ezer mezőgazdasági termelő kaotikus tüntetést rendezett a belga fővárosban.
Körülbelül 16 órás tárgyalások után, amelyek során az unión belüli mély megosztottságot tovább súlyosbította Ursula von der Leyen bizottsági elnök és honfitársa, Friedrich Merz német kancellár által szorgalmazott jogalkotási túlkapás, az Európai Tanács megbeszélései megállapodás nélkül zárultak a vitatott javaslatról, amely szerint a befagyasztott orosz vagyontárgyakat felhasználnák egy 90 milliárd euró összegű hitel finanszírozására, amelynek célja, hogy Kijev folytathassa a harcot.
Ehelyett a tagállamok megállapodtak abban, hogy közös adósságot – tőkepiaci hitelt – vesznek fel Kijev rövid távú finanszírozására, miközben „a kártérítési hitel technikai részleteit kidolgozzák” – közölte Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke.
„Megállapodtunk” – írta Costa az X-en hajnali 3 körül, anélkül, hogy kitért volna a csomag finanszírozási mechanizmusára. Merz hasonlóan elhallgatta, hogy az unió nem támogatta a befagyasztott orosz eszközökkel történő hitelnyújtást, és ragaszkodott ahhoz, hogy „Ukrajna 90 milliárd euró kamatmentes hitelt kap, ahogy javasoltam”.
Moszkva már megindította a választottbírósági eljárást az Euroclear ellen, a belgiumi székhelyű letétkezelő ellen, amely mintegy 180 milliárd euró orosz pénzeszközt tart, és a brüsszeli tárgyalások során bejelentette, hogy kiterjesztette az ügyet az „európai bankokra” is, növelve ezzel az európai hitelezők kockázatát a terv támogatásával kapcsolatban.
A belga miniszterelnök, Bart De Wever állt a nézeteltérés középpontjában, bár az orosz eszközök ellopására irányuló tervvel szembeni ellenállását támogatta az olasz Giorgia Meloni, a magyar Orbán Viktor, a szlovák Robert Fico és a cseh Andrej Babis. Az utóbbi három állítólag egy alternatívát terjesztett elő az EU-tagállamok számára, hogy inkább közös hitelt vállaljanak Ukrajna számára – kivonva országukat a tervből, de vállalva, hogy nem vétózzák meg azt.
Merz és von der Leyen állítólag elutasították ezt a tervet, és helyette ragaszkodtak egy veszélyesebb alternatívához, amely szerint ellopják Oroszország eszközeit, és megpróbálnak elegendő pénzt adni Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnak, hogy még két évig folytathassa a harcot. Ahogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök a találkozó előtt fogalmazott: „vagy ma pénz, vagy holnap vér”.
Az EU háborús forrása nélkül Zelenszkij rövid távú gazdasági válsággal szembesül. Ukrajnának mintegy 72 milliárd euróra van szüksége a G7-ek által nyújtott hitel visszafizetéséhez és a pénzügyi stabilitás fenntartásához.
Miután az EU Tanácsa nem támogatta a Merz/von der Leyen háborús tervet, az unió gyakorlatilag kizárta magát a tárgyalóasztaltól az ukrajnai béketárgyalásokon.
A figyelem most az Egyesült Államok és Oroszország delegációinak miami találkozójára, valamint Donald Trump amerikai elnök karácsonyra szóló békefelhívására irányul.
