Orbán Viktor: a Tisza, Brüsszel és Kijev titkos paktumot kötött Münchenben

Egy magyar kormány, amelyik nem nemzeti alapokon áll, nemcsak beengedi Ukrajnát az unióba, hanem le fog mondani arról a vétójogról, amellyel ma képesek vagyunk megvédeni a saját érdekeinket; erről szól a müncheni titkos paktum, amit néhány napja kötött a Tisza, Brüsszel és Kijev – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén szombaton Békéscsabán.

A vétójog a nemzeti függetlenség és szuverenitás előfeltétele, aki arról lemond, lemondott az országa szuverenitásáról is – mondta Orbán Viktor.

Rámutatott: Ukrajna kormányváltásban érdekelt, az ukránoknak csak akkor van szabad útjuk az Európai Unióba, csak akkor férnek hozzá az európai pénzekhez és a magyarok pénzéhez, ha a nemzeti kormányt „eltakarítják”.

A miniszterelnök kitért arra, hogy amíg Szlovákiában nem a jelenlegi kormány volt, 27 országból csak Magyarország mondott nemet a háborúra és Ukrajna felvételére az Európai Unióba. Magyarországon az embereknek volt erről véleményük a Voks 2025-ön – emlékeztetett, hozzátéve: volt továbbá egy kormányunk, amelyik nem ijedt meg, és 26-tal szemben is azt mondta: nem.

Az ukránoknak csak akkor van szabad útjuk az Európai Unióba, csak akkor férnek hozzá az európai pénzekhez és a magyarok pénzéhez, ha a nemzeti kormányt eltakarítják – mutatott rá.

Orbán Viktor a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a magyar kormánynak biztos tudása van arról, hogy a vezeték alkalmas arra, hogy olajat szállítsanak rajta, de az ukránok ezt lezárták. Hozzátette: ehhez nincs joguk, mert az EU és az Ukrajna közötti társulási szerződés szerint Ukrajna nem hozhat olyan döntést, amellyel bármely tagállam energiaellátását veszélyeztetné.

Ha ilyen támadás ér egy országot, akkor azt ki kell védeni, és ellenlépéseket kell tenni – szögezte le a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Magyarország rendelkezik egy önvédelmi rendszerrel, olyan olajtartalékokkal, amely hónapokon keresztül képes ellátni Magyarországot.

Az ellenlépések közé sorolta, hogy egész addig, amíg nem jön újra olaj Ukrajnából, addig az ország nem fogja megkapni a 90 milliárd eurós EU-s kölcsönt, amit korábban azzal hagytak jóvá, hogy a magyarok, a szlovákok és a csehek kimaradnak ebből. Emellett Ukrajna benzinellátása is nagy arányban Magyarországról érkezik, és – mint mondta – „miután a benzint olajból állítják elő, olajat meg nem engednek behozni az ukránok”, akkor „benzin sincs, jó napot.”

Orbán Viktor azt is felvetette:

a villamosenergia-ellátás egy tekintélyes része is Magyarországról megy Ukrajna irányába, és ha ezt megállítják, „akkor durva dolgok történhetnek”. Ha kell, akkor ezt a harmadik ellenlépést is meg fogjuk tenni, egyeztetve a szlovákokkal, akik már pénteken kilátásba helyezték ezt – közölte.

Úgy értékelt: az ukránok mindent meg fognak tenni a következő hetekben is azért, hogy Magyarországon gazdasági káosz legyen, mert azt gondolják, hogy ezzel segíteni tudják az ellenzéket.

„Kell nekünk ezzel foglalkozni? Nem. Mindegy mi van az ukránok fejében. Az a helyzet, hogy ez Magyarország, bennünket nem lehet megzsarolni. Itt birodalmak tűntek el, mi meg még mindig itt vagyunk. Nem fogunk megijedni néhány nagyszájú ukrán politikustól, nem fogunk megijedni néhány zsarolástól” – jelentette ki.

Úgy folytatta: „biztosan van néhány hibánk, de hogy ne lennénk dörzsöltek vagy agyasak, azt nem lehet mondani.” Hozzátette: pontosan tudják, hogy kell az ilyen helyzeteket kezelni, és kezelni is fogják.

„Aki belénk harap, annak ki fog törni a foga. Úgyhogy keressenek fogorvost az ukránok!” – fogalmazott.

Arra is kitért: ha nem tudtuk volna kivédeni az ukránok lépését, akkor a benzin holnap reggel ezer forint lenne. Azt mondta: ha hagynánk, hogy az orosz gázt is elzárják, az azt jelentené, hogy míg a magyar emberek ma egy évben átlagban 250 ezer forintot fizetnek a háztartásuk rezsijére, ehelyett három-négyszer ennyit fizetnének.

A csehek egymillió forintot fizetnek ugyanezért, a lengyelek 850 ezret – hívta fel a figyelmet.
Tehát a dolog zsebre megy, jól mondta Lázár János, „hallgass a Fideszre, és szavazz a zsebedre” – fogalmazott.

A miniszterelnök hazugságnak nevezte, hogy lehetséges lenne megőrizni a rezsi mostani költségeit, és egyúttal, egy időben leválni az orosz gázról. Ezért harcolnunk kell, úgy, ahogy az unió alapokmánya egyébként ezt a lehetőséget nekünk megadja, hogy mint minden nemzet, mi is magunk döntsük el, hogy milyen energia rendszert működtetünk Magyarországon: mennyi a gáz, mennyi az olaj, mennyi a szél, mennyi a nap, és mennyi a nukleáris – jelentette ki.

Ha be akarnak kényszeríteni egy sarokba, és levágni bennünket az orosz olcsó energiáról, az valójában jogellenes lépés az unió részéről – tette hozzá. Tehát ha meg akarjuk védeni a pénztárcákat, a zsebünket, a családi kasszánkat és költségvetésünket, akkor az ilyen „Shell-től szalajtott szakértőkre”, meg a Tiszára magára nemet kell mondanunk, „a titokban megkötött müncheni paktumot” szét kell rúgnunk, az ukránokkal szemben erőt kell mutatni, és folytatni azt a politikát, amit eddig folytattunk – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor megjegyezte: „kellő szerénységgel mondom, hogy én erre készen állok, és képes is vagyok”.

Orbán Viktor arról is beszélt, Ukrajnát nem szabad beengedni az Európai Unióba, ha felveszik, azzal beengedték a háborút is. A kormányfő úgy fogalmazott: az ukránoknak élet-halál kérdés a háború folytatása. Nem csupán a háború megnyerése, hanem a gazdaságuk miatt is. Ha nincs háború, ki fog pénzt adni nekik? – tette fel a kérdést, kiemelve: addig kap pénzt Ukrajna, amíg háború van.

Rámutatott: az ukránok azt gondolják, a háborúval el kell érni olyan célokat, amelyek túlmutatnak a háború céljain és Ukrajna jövőjéről szólnak. „Szedjünk ki minél több pénzt az európaiakból, most lehet” – jegyezte meg. Kiemelte: az ukrán gondolat ma az Európai Unióban – Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát leszámítva – támogatást élvez.

Minden eszközt bevetnek, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely három dolgot biztosít: felveszik Ukrajnát az Európai Unió tagjai közé, fegyvert, ha kell embert is ad és odaadja a pénzének egy tekintélyes részét. Ma Magyarország ennek akadálya, sőt egy veszélyes példa, mert a példája azt mutatja, lehet „nem odaadni is” – mondta.

Kijelentette:

Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, ha már most így viselkednek, mi lenne, ha belül lennének. Az ukránokkal együtt kell működni, meg kell velük állapodni, de nem szabad beengedni őket tagnak – mondta.

Kiemelte: a háború sokkal gyorsabban jön, mint azt az ember gondolná, és az elején kell megfékezni, mert „ha kijött a zsákból, nem lehet visszatuszkolni”. „Ha kimaradsz és kitartasz, talán megúszhatod”. Ha jó kormányod van, és nemzeti egységed, biztosan megúszhatod. Ha belelépsz, nincs visszaút – fogalmazott.

Egy másik kérdésre arról is beszélt: az amerikaiak kezdenek elfáradni az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos béketörekvésekben. A békét ukrán érdeknek ítélte és azt mondta, ha kihátrálnak az amerikaiak, nagy bajban lesznek. A világ nagy békéje ügyében, egy amerikai-kínai megegyezést illetően ugyanakkor optimistább, mint valaha – utalt Donald Trump közelgő kínai látogatására.

Hangsúlyozta: nincs más választásunk, mint erősíteni a nemzeti egységet a béke mögött, egymást abban, hogy olyan kormányra van szükségünk, amely képes arra, hogy kimaradjunk ebből a háborúból.

Most harmadjára meg kell tennünk, el kell érnünk azt, amit az elődeink nem tudtak, mert se az első, se a második világháborúban nem tudtunk kimaradni a katonai akciókból és belerántottak bennünket – fejtette ki.

Orbán Viktor azt mondta: háború lesz, az európaiknak írásos megállapodása van arról, hogy 2026-30 között csapatokat állomásoztatnak Ukrajna területén.
A mostani választás lesz a háború előtti utolsó választás, az a kormány dönt majd háború és béke kérdésében, amit a mostani választáson létrehoznak. Egyetlen dolgunk van, hogy olyan nemzeti egységkormányt hozzunk létre a béke mögött, amely képes elérni, hogy kimaradjunk a háborúból – hangsúlyozta, rögzítve: a kulcsszó a kimaradás.

A nemzeti közösségnek, amit magyaroknak nevezünk, az lehet a stratégiai célja, hogy egy készülődő orosz-európai háborúból kimaradjunk – fogalmazott. Kijelentette: erre képesek vagyunk, ha egységesek vagyunk.

Orbán Viktor egy másik kérdésre válaszolva felidézte: 2010-ben létrehoztak egy magyar modellt. Miután látták, hogy a magyar gazdaság növekedése nem tud annyi pénzt termelni, amennyire az országnak szüksége lenne, bevezettek a nagy nemzetközi cégekre, különösen három területen, a bankszektorban, az energiaszektorban és a kereskedelmi láncoknál egy teljesen új adórendszert, amivel 16 év alatt összesen 15 ezer milliárd forintot vontak be a magyar gazdaságba.

Abban a pillanatban, amikor ezeket az alkatrészeket szétszedik, és másképp rakják össze, a gazdaság másképp fog kinézni, és ez a pénz eltűnik.

Hangsúlyozta, ha áprilisban kormányváltás lesz, az extraprofitadóként a magyar gazdaságba 2026-ban bevont kétezer milliárd forint azonnal kimegy a gazdaságból, a magyar emberek zsebéből és visszakerül a bankokhoz, belga cégekhez és kereskedelmi láncokhoz.

Az nem véletlen – mondta, hogy hónapokkal a választás előtt nagy nemzetközi cégek, például a Shell és az Erste Bank bejelentik, hogy embereket delegálnak egy jövendőbeli kormányba.

„Nem gondolhatjuk, hogy a Shellből ideküldött ember majd a magyarok érdekében fog kormányozni, ahelyett, hogy a saját cégének a megbízását és a saját személyes érdekeit teljesítené vagy támogatná” – tette hozzá. Azért küldték ide, hogy elvegye az országtól a bankadót, amiből a kormány a családokat támogatja – mondta. Ezt a pénzt akarják visszaszerezni, először a 2026-os költségvetés kétezer milliárdját, aztán lépésről lépésre azt a 15 ezer milliárdot is, amit korábban vettünk el tőlük – húzta alá.

Amit az ellenzék rendszerváltásnak nevez, az nem más, minthogy szétbontják a magyar gazdaságnak azt a szerkezetét, amit összeraktunk, és fölváltják egy másik, brüsszeli modellel, amikor a pénzek nem a családokhoz jutnak, nem a mezőgazdaságba, nem a kis- és középvállalkozókhoz, hanem elviszi az országból a nagytőke osztalék formájában.

Ez a választás egyik legnagyobb tétje, most az emberek személyes, családi költségvetése forog kockán – mondta, majd úgy fogalmazott: „ha nem nemzeti kormány lesz, olyan córesz lesz, amit ma még el sem tudnak gondolni”.

Arról is beszélt: „akármit is mondanak ránk”, a valóság az, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt a nemzeti közvagyon megduplázódott, nem pedig elfogyott. Emlékeztetett: Washingtonból megérkezve pénteken lerakták a Liszt Ferenc repülőtér harmadik termináljának alapkövét, ami egy egymilliárd eurós beruházás. A repteret az előző baloldali kormányok eladták, „mi pedig visszavásároltuk” több mint hárommilliárd euróért – idézte fel.

Békéscsabát a kormányfő a politika szempontjából nehéz helynek nevezte, ahol „győzni csak teljes odaadással és erőfeszítéssel lehet”. „Az ellenfeleink itt mindig erősek voltak, legyőzni őket csak összefogással sikerülhetett” – szögezte le.

Hangsúlyozta: Békés vármegye négy képviselőt küld a parlamentbe a választókerületekből, van két körzet – a Békés 4-es és a Békés 1-es – ahol csak orrhosszal, míg a másik kettőben – a Békés 2-es és a Békés 3-as – a kormánypárti jelöltek „utcahosszal vezetnek”. A polgári-keresztény kormány győzelméhez mind a négy békési választókerületre szükség van – jelentette ki.

Orbán Viktor a rendelkezésére álló információk alapján azt mondta: ha ma lennének a választások, a kormánypártok 65 választókerületet elhoznának. Ez kényelmes többség, „de nem elégedhetünk meg vele” – értékelt.