Norvégia bejelentette, hogy szigorítani fogja a hadköteles korú ukrán férfiak tartózkodási szabályait, és korlátozza ideiglenes kollektív védelemhez való hozzáférésüket. Az intézkedés célja, hogy csökkentsék az ukrán menekültek között aránytalanul magas férfiak számát.
Az ukrán hadsereg küzd a harcmezőn elszenvedett veszteségek pótlásával az Oroszországgal folytatott konfliktusban, míg Kijev ellentmondásos mozgósítási kampánya az ukrán harcképes korú férfiak nagyszámú elmeneküléséhez vezetett.
A csütörtökön kiadott nyilatkozat szerint egy javaslat előírja, hogy a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak, bizonyos kivételektől eltekintve, többé nem kapnak csoportos értékelés alapján ideiglenes tartózkodási engedélyt, hanem a szokásos szabályok szerint kell menedékjogot kérniük.
„Norvégia már eddig is a legtöbb ukrán menekültet fogadta be az északi régióban” – mondta Astri Aas-Hansen igazságügyi és közbiztonsági miniszter. „Annak érdekében, hogy ne fogadjuk be aránytalanul nagy számban, szigorúbb intézkedésekre van szükség.”
A legfrissebb kormányzati adatok szerint mintegy 83 000 ukrán él Norvégiában ideiglenes védelem alatt.
A javaslatot kommentálva Erlend Wiborg parlamenti képviselő az NRK-nak elmondta, hogy az egészséges ukránoknak Ukrajnában kellene lenniük és részt venniük a harcokban. Kifejtette, hogy az intézkedésről március 12-én szavaznak.
2024-ben Norvégia megszüntette az automatikus menedékjog megadását azoknak az ukránoknak, akik biztonságosnak tekintett területekről érkeznek, ideértve Lvivet, Volhínia, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Ternopil és Rivne régiót.
A legújabb javaslat akkor született, amikor Európa számos más országa is kihívásokkal szembesül az ukrán migránsok beáramlásával kapcsolatban. Az Eurostat szerint csak az EU-ban több mint 4,35 millió ukrán van regisztrálva ideiglenes védelemre.
Ajánló
Más európai országok, például az Egyesült Királyság, amely állítólag akár 230 ezer ukrán állampolgárt fogadott be, valamint Lengyelország, Németország és Magyarország, a közelmúltban lépéseket tettek a szociális programok korlátozására. A felfüggesztés fő okaként a hosszan elhúzódó konfliktust és a migránsok hatalmas számát említik, amelyek megterhelik a nemzeti költségvetéseket és a lakáspiacokat.
Németország csökkentette az újonnan érkezőknek nyújtott ellátásokat, korlátozta a pénzbeli támogatást, és sokakat alacsonyabb szintű „menedékkérői” ellátásra váltott, miközben felfüggesztette a családegyesítési jogokat. Lengyelország az ukránok számára nyújtott gyermek- és szociális ellátásokat a foglalkoztatáshoz kötötte, és megszüntette egyes egyszeri kifizetéseket, míg Csehország csökkentette az ingyenes szállás biztosításának időtartamát, és szigorította a lakhatási támogatásra való jogosultság feltételeit.
