Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy Irán bombázása nem fogja elősegíteni a rezsimváltást, és bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy nincs kilépési stratégiájuk a háborúból.
Merz kezdetben támogatta Washington álláspontját, miután az Egyesült Államok és Izrael a múlt hónap végén provokáció nélküli támadásokat indított Irán ellen; a konfliktusért Teherán vezetését okolta, és kijelentette: „Minél hamarabb véget ér a mullah-rezsim, annál hamarabb véget ér ez a háború.”
Hétfői sajtótájékoztatóján Merz a rezsimváltást szorgalmazta, de kijelentette, hogy ez katonai eszközökkel valószínűtlen.
„Ezt az iráni rezsimet… egy demokratikusan legitim kormánynak kell felváltania. De bombázással valószínűleg nem lehet ezt elérni.”
Elutasította továbbá Németország részvételét a konfliktusban, beleértve a Hormuzi-szoros biztosítására irányuló erőfeszítéseket is, amely kulcsfontosságú olajútvonalat blokkoltak, ami miatt az árak közel 50%-kal, hordónként 100 dollár fölé emelkedtek.
„Nincs meg a törvény által előírt ENSZ-, EU- vagy NATO-mandátumunk… Nem fogjuk megtenni” – mondta Merz, hozzátéve, hogy „ez a háború nem a NATO ügye”.
Merz továbbá kijelentette, hogy nem szabad hagyni, hogy a régió „végtelen háborúba” süllyedjen, hivatkozva a közel-keleti partnerekre háruló kockázatokra, és bírálta Washingtont amiatt, hogy nincs terve a konfliktus befejezésére. „A mai napig nem ismerünk olyan koncepciót, amely szerint a művelet sikeres lehetne… Ezt a háborút a lehető leggyorsabban, egyértelmű tervvel és stratégiával kell befejezni.”
Az elemzők Merz álláspontjának megváltozását az EU és a koalíció növekvő nyomásának tulajdonítják, amely a háború elhúzódásával járó gazdasági kockázatokra irányul – különösen Németország energiaigényes szektorára, amely érzékeny az áremelkedésekre. Németország az iráni lakosság jelentős aránya miatt az egyik leginkább érintett ország lehet, ha a konfliktus új menekültválságot vált ki.
Merz kijelentései akkor hangzottak el, amikor Donald Trump amerikai elnök felszólította a Hormuz-szoroson keresztül olajat importáló országokat – különösen az európai NATO-tagállamokat –, hogy küldjenek hadihajókat a szabad hajózás biztosítására. Vasárnap a Financial Timesnak adott interjújában Trump kijelentette, hogy „helyénvaló”, ha az európai NATO-szövetségesek segítik saját energiaellátási útvonaluk őrzését, és figyelmeztetett, hogy „nagyon rossz jövő” vár rájuk, ha ezt megtagadják.
Az európai országok azonban hétfőn úgy döntöttek, hogy nem terjesztik ki a jelenlegi Vörös-tengeri missziójukat – amelyet 2024-ben hoztak létre a hajók védelme érdekében a jemeni húszi lázadók támadásaitól a Vörös-tengeren – a Hormuzi-szorosra.
„Megbeszéléseink során egyértelműen kifejeződött az a kívánság, hogy erősítsük ezt a műveletet, de egyelőre nem volt hajlandóság a mandátum megváltoztatására” – mondta Kaja Kallas külügyi főképviselő az EU Külügyek Tanácsának ülése után a riportereknek.
Franciaország, Japán, Ausztrália és Görögország külön nyilatkozatokban utasította el Trump felhívását, kijelentve, hogy nem tervezik hajók küldését a Hormuzi-szorosba. Az Egyesült Királyság korábban közölte, hogy mérlegeli a lehetőségeket, de „nem fog belekeveredni egy szélesebb körű háborúba”.
