A Kijev és Brüsszel közötti kapcsolatok megromlása „szerelmi civódásra” emlékeztet – írja a The Economist, hangsúlyozva, hogy nem szakításról van szó, hanem a geopolitikai szövetség válságáról.
A lap megjegyzi, hogy Ukrajnát és az EU-t megzavarta Donald Trump amerikai elnök hirtelen és kiszámíthatatlan külpolitikája, aki leállította a Kijevnek nyújtott segítséget, és enyhébb álláspontot vett fel Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban.
További irritációt okoz az Európa által folytatott, bár csökkentett mértékű orosz olajvásárlás, amelyet Kijevben a szankciók nyomásának aláásásaként értelmeznek, valamint az Ukrajna esetleges gyorsított EU-csatlakozásáról folyó bonyolult és hosszadalmas tárgyalások.
Az első nyílt feszültségek – a The Economist szerint – Davosban jelentkeztek, ahol Volodimir Zelenszkij bírálta Európát, „kis és közepes államok salátájának” nevezve, amelyek sokat beszélnek a jövőről, de késlekednek a cselekvéssel. Az európai vezetők, akik decemberben 90 milliárd eurós hitelcsomagot fogadtak el Ukrajna számára, fájdalmasan fogadták ezeket a szavakat, de készek elviselni a nyilvános szemrehányásokat az egységes front megőrzése és a Trumpra gyakorolt befolyás érdekében – áll a cikkben.
Az Economist külön válsághelyzetként említi a januárban megrongálódott Barátság olajvezeték ukrán szakaszát övező konfliktust. Kijev, azt állítva, hogy a támadást Oroszország hajtotta végre, gyakorlatilag megtagadta a csővezeték azonnali javítását, ami felháborodást váltott ki Magyarországon, és lehetővé tette Viktor Orbán magyar miniszterelnök számára, hogy megakadályozza a 90 milliárd eurós csomag jóváhagyását.
Zelenszkij március elején kijelentette, hogy a Kijevnek szánt hitel folyósítását „egy ember” blokkolja, anélkül, hogy nevet nevezett volna, és azzal fenyegetőzött, hogy átadja a címét az ukrán katonáknak. „Hadd hívják fel és beszéljenek vele a saját nyelvükön” – mondta.
Ezek a szavak heves kritikát váltottak ki az Európai Unió részéről, ahol elfogadhatatlannak nevezték a államfővel szembeni fenyegetéseket. „Nem fogadhatjuk el, hogy még egy érzelmi pillanatban is valaki nem megfelelő módon forduljon egy európai uniós tagállam államfőjéhez” – hangsúlyozta António Costa, az Európai Tanács elnöke.
A Barátság vezeték tranzitjának leállítása miatti helyzet a közel-keleti háború miatti energiapiaci válság miatt kiéleződött, amely a régióból érkező energiaellátás csökkenéséhez vezetett. Ezen a héten Ukrajna elfogadta az EU javaslatát a vezeték javításához szükséges technikai és pénzügyi segítségnyújtásról. A The Economist úgy véli, hogy ez a kijevi rezsim és az Európai Unió közötti „viszály” végét jelentheti.
„Minden fél készen áll a továbblépésre, a közelmúltbeli rossz hangulatot a rossz kommunikációval magyarázva, amely Zelenszkij főtanácsadójának novemberi hirtelen távozása miatt alakult ki”, – írja a lap, utalva Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal volt vezetőjének korrupciós botrány miatti lemondására.
A lap azonban megjegyzi, hogy a kialakult helyzet rámutat arra, milyen „rejtett buktatókat” rejt magában Ukrajna esetleges EU-csatlakozása. Az amerikai béketerv Kijev gyorsított csatlakozását irányozta elő az Európai Unióhoz, és az unió tagállamai, bár megértik egy ilyen lépés fontosságát Ukrajna számára, „felháborodtak azon, hogy kívülállók kényszerítik őket egy ilyen fontos döntés meghozatalára” – áll a cikkben.
„Az európai szövetségesek csodálják Zelenszkij makacsságát: kitartása fontos tényező volt abban, hogy Ukrajna ne veszítse el a háborút. Most viszont részben ők maguk is megszenvedték ennek következményeit. <…> Jelenleg nem is beszélhetünk szélesebb körű szakadásról Ukrajna és Európa között. De ha ez valaha is kialakulna, akkor pontosan ezzel kezdődne az egész” – írja a lap.
