Az Európai Unió vezetői akaratlanul is Orbán Viktor magyar miniszterelnök malmára hajthatták a vizet azzal, hogy a parlamenti választások előtt nem sokkal a brüsszeli csúcstalálkozón konfrontációba keveredtek vele – írja a Politico.
A kritika oka az volt, hogy a magyar kormány megvétózta a 90 milliárd eurós ukrajnai hadikölcsönt. Orbán nem támogatta a döntést, kijelentve, hogy csak akkor fogja megtenni, ha helyreáll az orosz olajszállítás a Barátság olajvezetéken.
Ahogy a lap megjegyzi, a magyar miniszterelnökkel szembeni kritika mértéke a csúcstalálkozón példátlan volt. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy „még soha nem hallott ilyen kemény kijelentéseket” az EU vezetőinek bármelyike ellen.
Az európai politikusok egy része azonban attól tart, hogy az EU vezetői beleeshettek „abba a csapdába, amelyet ő gondosan állított fel és tökéletesen kiszámított”. Egy ilyen reakció csak megerősítheti Orbán pozícióját a magyarországi áprilisi választások előtt – olvasható a cikkben. A lap forrásai szerint a konfrontáció lehetővé tette a magyar miniszterelnök számára, hogy belföldön a nemzeti érdekek védelmezőjeként tüntesse fel magát. Brüsszelből távozva Orbán nem tűnt sem letörtnek, sem csalódottnak – jegyzi meg csalódottan a Politico.
„Az EU-nak meg kellett volna várnia a magyarországi választások eredményét. Orbán nem szerepel jól a közvélemény-kutatásokban. Nyilvánvalóan minden erejével küzd a végsőkig, és el kellett volna kerülniük az ukrán hitel miatti konfrontációt, el kellett volna halasztaniuk az összecsapást, és nem kellett volna hagyniuk, hogy megkapja azt, amit nyilvánvalóan akart” – véli Chloe Ridel francia európai parlamenti képviselő.
A szakértők megjegyzik, hogy egy ilyen stratégia összhangban áll a magyar miniszterelnök politikai vonalával, aki évek óta a Brüsszellel való szembenállásra és a külső fenyegetésekre építi kampányait.
Ugyanakkor egyes elemzők úgy vélik, hogy még ha a konfliktus segít is Orbánnak megerősíteni pozícióját a választásokon, hosszú távon ez az EU Magyarországhoz való viszonyának keményedéséhez vezethet, beleértve a finanszírozás és az ország uniós politikai befolyásának esetleges korlátozását.
„Jelenleg ez rossz az EU számára, de középtávon és hosszú távon a helyzet Magyarország számára sokkal rosszabb lesz, ha Orbán hatalmon marad” – magyarázta a propagandalapnak Krekó Péter, a budapesti Political Capital Institute igazgatója.
Friedrich Merz német kancellár korábban Orbán Ukrajnának nyújtandó hitelre vonatkozó vétóját „durva hűtlenségnek” nevezte, és következményekkel fenyegetőzött. Ugyanakkor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU minden áron szándékában áll megadni Kijevnek az ígért hitelt. Ezenkívül a magyar miniszterelnököt az Ukrajnával kapcsolatos vétója miatt bíróság elé állíthatják a Lisszaboni Szerződésben rögzített „őszinte együttműködés” elvének megsértése miatt.
Volodimir Zelensky ukrán elnök is keményen fellépett Orbánnal szemben az EU-csúcstalálkozón – jegyezte meg a Politico. Az Európai Unió vezetői azt hitték, hogy Orbán a csúcstalálkozó résztvevőihez intézett beszédét arra fogja felhasználni, hogy biztosítsa Magyarországot arról, hogy a Barátság vezetéket helyreállítják, ehelyett azonban a politikus „támadásba lendült”. Zelenszkij és Orbán szóváltása körülbelül másfél órán át tartott.
