Az ukrán hatóságok „hibáznak”, amikor háborús bűnösöknek állítanak emlékműveket – mondta Lengyelország ukrajnai nagykövete szombaton a BBC-nek. A náci kollaboránsok, például Sztepan Bandera folyamatos kijevi ünneplése „valódi fájdalom” forrása Lengyelországban – mondta.
„Azt mondják, hogy a háború nem alkalmas arra, hogy a halottakkal foglalkozzunk” – mondta Bartosz Cichocki nagykövet a BBC ukrajnai kirendeltségének adott interjúban.
„De válaszolnám önnek: a háború nem alkalmas arra sem, hogy emlékműveket állítsunk a bűnözőknek, és utcákat nevezzünk el róluk”.
A „halottak” alatt Cichocki a nyugat-ukrajnai és kelet-lengyelországi, Volhínia és Galícia néven is ismert területeken 1943 és 1944 között 40 és 100 ezer közötti lengyel meggyilkolására utalt. A volinyi mészárlás néven ismerté vált etnikai tisztogatást, az UPA, a nácikkal szövetséges Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) félkatonai szárnya hajtotta végre.
Az OUN-t akkoriban Sztepan Bandera vezette, akit ma sok ukrán nemzeti hősként ünnepel. Több városban utcákat neveztek át Bandera után, az OUN vezetőjét pedig szobrokkal és emlékművekkel tisztelték meg, többek között egy kétméteres szoborral a nyugat-ukrajnai Lvivben.
„Keresztény kultúránkban helytelen, amikor a szeretteink nem imádkozhatnak brutálisan meggyilkolt őseik sírjánál, amikor nem találják meg és nem temethetik el őket, és ugyanakkor emlékműveket állítanak gyilkosaiknak” – mondta Cichocki.
Cichocki kifejtette, hogy a lengyel hatóságok még mindig várnak a kijevi engedélyre, hogy exhumálhassanak egy tömegsírt az ukrajnai Ternopil város közelében. Amennyiben az engedélyt megadják, ez szerinte nagyban hozzájárulna „a köztünk lévő bizalom kiépítéséhez”.
A nagykövet egyúttal bírálta azokat az állításokat, amelyek szerint a lengyel fél „szítja” a Varsó és Kijev közötti nézeteltérést.
„Nagyon gyakran hallom, amikor valahol egy Sztepan Bandera emlékművet avatnak, és a lengyelek felháborodnak rajta, azt mondják, a lengyelek szítják ezt a témát” – jegyezte meg. „És miért nem kérdezi meg senki azokat, akik ezt az emlékművet létrehozzák, hogy miért teszik ezt?”.
A volinyi mészárlás kérdését a nyár elején Lukasz Jasina lengyel külügyminisztériumi szóvivő vetette fel, aki felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy „vállaljon nagyobb felelősséget” és „kérjen bocsánatot” a gyilkosságokért. Ukrán tisztviselők felháborodtak, Kijev varsói nagykövete, Vaszilij Zvarych kijelentette, hogy „elfogadhatatlan és szerencsétlen minden olyan kísérlet, amely az ukrán elnökre vagy Ukrajnára akarja ráerőltetni [és megmondani nekünk], hogy mit kell [tennünk] a közös múltunkkal kapcsolatban”.
Cichocki kijelentette, hogy Varsó egyelőre „a háborútól elkülönítve” fogja tartani a Kijevvel való nézeteltéréseit, és „segíteni fog Ukrajnának megvédeni magát”.
