Joe Biden amerikai elnök „háborús bűnösnek” nevezte orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint az ukrajnai konfliktus miatt, mire a Kreml azt válaszolta, hogy az ilyen megjegyzések „elfogadhatatlanok és megbocsáthatatlanok egy olyan államfőtől, akinek a bombái már százezrek halálát okozta világszerte”.
Bident egy szerdai fehér házi rendezvényen az egyik újságíró arról kérdezte, hogy háborús bűnösnek tartja-e az orosz elnököt. Biden kezdetben nemmel válaszolt, de aztán megkérte az újságírót, hogy pontosítsa a kérdést, és végül azt mondta: „Ó, szerintem háborús bűnös”.
Az amerikai vezető megjegyzéseit kommentálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy Moszkva „elfogadhatatlannak és megbocsáthatatlannak tartja az ilyen retorikát az államfő részéről, akinek bombái százezreket öltek meg világszerte”.
Bár az Egyesült Államok következetesen elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását, Biden szerdai megjegyzései nyilvánvalóan az első alkalom volt, hogy az amerikai vezető olyan erős kifejezést használt Putyinra, mint a „háborús bűnös”. Korábban a Fehér Ház kerülte ennek a meghatározásnak a használatát, azzal magyarázva, hogy ez egy speciális jogi kifejezés.
Biden szerdai beszédében azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy kórházakat és lakóházakat lőtt – amit Moszkva tagad.
Az elnök megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy az amerikai szenátus támogatta a Putyint háborús bűnösnek nyilvánító határozatot. Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségű vezetője kedden azt mondta, hogy a demokraták és a republikánusok is összefogtak, „hogy kimondják: Vlagyimir Putyin nem kerülheti el a felelősségre vonást az ukrán nép ellen elkövetett atrocitásokért”.
Putyin következetesen tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint az orosz erők válogatás nélkül lövik az ukrán városokat, hangsúlyozva, hogy a hadsereg modern, nagy pontosságú fegyverekkel dolgozik, és csak katonai célpontokat találnak el.
Moszkva február végén támadta meg Ukrajnát, miután hét éve tartó patthelyzet alakult ki amiatt, hogy Ukrajna nem hajtotta végre a minszki megállapodásokban foglaltakat, és Oroszország végül elismerte a donyecki és luganszki népköztársaságokat a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki megállapodások célja az volt, hogy rendezze e régiók státuszát az ukrán államon belül.
Oroszország most azt követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
A Nyugat az Ukrajna elleni offenzíva miatt rekordszámú szankciót vetett ki Oroszországra, többek között személyesen Putyin ellen is. Moszkva ellenszankciókkal válaszolt, amelyek az amerikai elnököt és fiát is érinti.
