Szerbiának európai uniós tagjelölt országként csatlakoznia kell az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár pénteken Belgrádban.
Hozzátette: fontos, hogy minél többen fejezzék ki szolidaritásukat Ukrajnával, és fontos, hogy minél több ország csatlakozzék a szankciókhoz, mert – a felfegyverzés mellett – leginkább ez segíthet Kijevnek abban, hogy megóvja önállóságát és területi egységét.
Reményét fejezte ki, hogy a szankciókhoz az uniós tagjelölt országok is csatlakoznak.
Szerbia az ENSZ Közgyűlésében elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, de nem csatlakozott a nemzetközi szankciókhoz, amit az ország vezetése a Szerbia és Oroszország közötti kulturális, vallási és történelmi kapcsolatokkal, illetve a gazdasági függőséggel magyaráz, hiszen Szerbia 100 százalékig az orosz földgáztól függ.
Olaf Scholz kérésére reagálva Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök feltette a kérdést, hogy mi a különbség aközött, ha valaki Szerbiát támadja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül, vagy ha valaki Ukrajnát támadja meg az ENSZ BT jóváhagyása nélkül.
Aleksandar Vucic ezzel arra utalt, amikor 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus idején a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértése nélkül indított légicsapás-sorozatot az akkori Jugoszlávia ellen, hogy megállítsa az etnikai tisztogatást Koszovóban.
„Mi, szerbek, emlékszünk a szankciókra. Ne feledjék azonban azt sem, hogy nekünk az orosz féllel is évszázadokra visszamenőleg más kapcsolatunk van. De tisztességesek voltunk, és elítéltük az Ukrajna elleni támadást. Én tökéletesen megértettem a német kancellár kéréseit. Ő azt kérte, hogy ezt (a szankciók bevezetését) mihamarabb tegyük meg. A jövőbeni döntéseinkről tájékoztatni fogjuk a kancellárt is” – húzta alá a szerb elnök.
Szerbia 2014 óta uniós tagjelölt ország, de közben nem szakította meg kapcsolatait Oroszországgal és Kínával.
A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-balkáni látogatásával a német kancellár az egész térség számára új reményt hozott, mert szeretne mindenkit meghallgatni, és szeretné, ha az EU bővítése mindegyik ország számára perspektívát jelentene.
Olaf Scholz szerint az európai uniós csatlakozásnak dinamikusabbnak kell lennie, az állampolgároknak tudniuk kell, hogy kifizetődő a csatlakozási folyamat során elvégzett munka. „Az Európai Unió a jövő világában csakis egységes egészként lehet sikeres” – húzta alá.
A német kancellár kitért arra is, hogy jól halad a szerbiai igazságügyi rendszer reformja, de más lépésekre is szükség van, a Pristinával folytatott párbeszédet újra kell éleszteni. Ezzel összefüggésben a szerb elnök meglepetésének adott hangot, hogy bárki is azt várja, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás függetlenségét. „Ma hallok erről először. Eddig csak a kapcsolat normalizálásáról beszéltek. (.) Amennyire Önök szeretik Ukrajna egységét, mi ugyanúgy szeretjük Szerbia egységét” – emelte ki a szerb államfő.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
