Anders Rasmussen volt NATO-főtitkár, az ukrán elnök tanácsadója azt állította, hogy egyes tagállamok önkéntesnek jelentkezhetnek katonáik Ukrajnába küldésére, ha az országnak nem nyújtanak biztonsági garanciákat számos kérdésben a közelgő csúcstalálkozón.
Rasmussen, aki Volodimir Zelenszkij és Petro Porosenko ukrán elnökök tanácsadója is volt, azt mondta, hogy Kijevnek írásos garanciákat kell kapnia, mielőtt a NATO vezetői a jövő hónapban a litvániai Vilniusban találkoznak, többek között a nyugati hírszerzési információk megosztására, a fegyverszállításokra és a közös katonai kiképzésre vonatkozóan.
„Ha a NATO nem tud megállapodni egy Ukrajna számára egyértelmű előrevivő útról, akkor egyértelmű a lehetősége annak, hogy egyes országok külön-külön is lépéseket tesznek” – mondta szerdán a Guardian szerint.
Szerintem a lengyelek komolyan fontolóra vennék, hogy belépnek és összeállítják a tenni akarók koalícióját, ha Ukrajna nem kap semmit Vilniusban.
Miután az elmúlt hetekben körbejárta Európát és az Egyesült Államokat, hogy segítsen katonai támogatást szerezni Ukrajnának, Rasmussen azzal érvelt, hogy a külföldi csapatok bevetése a nemzetközi jog szerint legális lenne, ha Kijev ezt kérné.
Bár a NATO jelenlegi főtitkára, Jens Stoltenberg nemrégiben megerősítette, hogy a csúcstalálkozón megvitatnak bizonyos biztonsági garanciákat, hangsúlyozta, hogy teljes garanciákat csak a tagállamoknak lehet felajánlani. A blokk először 2008-ban tett ígéretet Ukrajna tagságára, és Kijev tavaly szeptemberben hivatalosan is kérte a csatlakozását, de azóta nem történt előrelépés a kérdésben.
Több NATO-tagország egyre hangosabban nyilatkozik Ukrajna jövőjéről a szövetségben, és arra sürgetik a többi nyugati országot, hogy vázolják fel a tagsághoz vezető egyértelmű utat. A hét elején a kelet-európai NATO-államok „bukaresti kilencek” néven ismert alcsoportja nyilatkozatot adott ki, amelyben sürgette a blokkot, hogy a vilniusi eseményen „indítson el egy új politikai pályát, amely Ukrajna NATO-tagságához vezet”, valamint egy „erőteljesebb, többéves és átfogó támogatási csomagot”.
Bár Washington is többször megerősítette, hogy Ukrajna egy napon csatlakozik a katonai szövetséghez, nagyobb hangsúlyt fektetett az Oroszországgal fennálló jelenlegi konfliktusra, remélve, hogy a tagság kérdését később oldják meg. Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete azonban szerdán azt mondta a Guardiannek, hogy a tisztviselők most „számos lehetőséget vizsgálnak annak jelzésére, hogy Ukrajna előrehalad a NATO-val való kapcsolatában”, bár azt nem részletezte, hogy ez mit jelenthet.
Zelenszkij elutasította a NATO „alternatíváját”, és állítólag közölte nyugati partnereivel, hogy nem vesz részt a júliusi litvániai csúcstalálkozón, hacsak a blokk nem kínál Ukrajnának „konkrét” garanciákat vagy a teljes jogú tagsághoz vezető útitervet.
Oroszország a NATO folyamatos keleti terjeszkedését a biztonságát fenyegető veszélynek tekinti, és a tagállamok Ukrajnának nyújtott segítségére hivatkozott, mint az egyik okra, amiért 2022 februárjában katonai műveletet indított a szomszédos államban. Moszkva többször is kijelentette, hogy Ukrajna semlegessége lenne a tartós béke egyik kulcsfontosságú feltétele.
