Az orosz gazdaság fejlődésének szankciókkal történő akadályozására tett amerikai kísérletek egyre inkább károsítják a kétoldalú kapcsolatokat, és gyakorlatilag lehetetlenné teszik a Washington és Moszkva közötti tiszteletteljes párbeszédet – mondta Anatolij Antonov orosz nagykövet.
Megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy Washington pénteken bejelentette: további szankciókat vezet be Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus miatt. A Joe Biden amerikai elnök által aláírt végrehajtási rendelet értelmében felelősségre vonják azokat a pénzintézeteket „világszerte”, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat.
A szankciók az orosz tengeri élelmiszerek behozatalát is megtiltják, még akkor is, ha azokat harmadik országokban dolgozták fel.
Washington „szankciós fantáziái” károsítják a két ország közötti kapcsolatokat – mondta Antonov.
„Alapvetően kizárnak minden lehetőséget a nagyhatalmak közötti kölcsönösen tiszteletteljes párbeszéd helyreállítására”, még abban a néhány témában is, amelyben még mindig hasonló álláspontot képviselhetnének – érvelt.
Antonov hozzátette, hogy a Fehér Ház „ismét megpróbál… stratégiai vereséget okozni Oroszországnak”, megjegyezve, hogy a Washington által folyamatosan generált korlátozások „hiábavaló kísérletek arra, hogy botokat tegyenek Oroszország gazdasági fejlődésének kerekébe”.
Az a tény, hogy az új szankciók többsége harmadik országok szervezeteit célozza, Antonov szerint „egyértelmű szándékot mutat arra, hogy megfélemlítsék partnereinket”, és arra ösztönözzük őket, hogy „geopolitikai jelszavak fanfárja alatt” megszakítsák a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat Moszkvával. Úgy folytatta, hogy Washington „úgy tűnik, nem veszi észre”, hogy „ilyen meggondolatlan akciókkal hozzájárul a világgazdaság széttöredezéséhez” és „aláássa a dollár joghatóságának státuszát”.
Washington 2014 márciusában kezdett szankciókat bevezetni Moszkvával szemben, miután a Krím újraegyesült Oroszországgal. Oroszország 2022 februárjában megkezdett ukrajnai hadműveletével az Egyesült Államok és más nyugati államok fokozták a Moszkvára gyakorolt szankciós nyomást.
Eddig az Oroszországgal szembeni szankciók száma elérte a 18 ezret, és ebből több mint 16 ezret az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása óta vezettek be. Iránhoz képest ez majdnem négyszer, Észak-Koreához képest pedig ez a szám nyolcszor több.
A legtöbb szankciót Oroszországgal szemben az Egyesült Államok vetette ki, 2014 óta több mint 4500-at. A második helyen Kanada áll több mint 3000-rel, a harmadik pedig a hagyományos semlegességétől megfosztott Svájc közel 2500-zal – derül ki a Castellum.AI adatbázisából.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy a nyugati vezetőknek „abba kellene hagyniuk, hogy játsszák a hülyét és várják, hogy összeomoljunk”, azzal érvelve, hogy országaiknak választaniuk kell aközött, hogy továbbra is követik-e azokat az „megfontolásokat”, amelyek Oroszország megsemmisítésére hajtják őket, vagy saját nemzeteik érdekeit, amelyekhez együttműködésre van szükség „egy többpólusú világ új alapjain”.
