Oroszországnak nem lesz más választása, mint a válaszcsapáséról áttérni az első csapás doktrínájára, ha az Egyesült Államok az európai rakétatelepítés mellett dönt – jelentette ki Viktor Jeszin vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők törzsének volt parancsnoka (1994-1996) a Zvezda című hetilapnak adott interjújában.
A tábornok szerint a Nyugaton „halott kézként” emlegetett, Perimetr elnevezésű orosz nukleáris válaszcsapásmérő rendszer elveszítheti hatékonyságát, ha az Egyesült Államok a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról megkötött egyezményt felmondva ilyen eszközöket telepít Európába. Az amerikaiak ebben az esetben ugyanis szert tesznek a lefegyverző első csapás képességére, mert a nukleáris rakéták repülési ideje két-három percre rövidülne le, és mire a Perimetr működésbe lépne, Oroszország csak „az agresszor első csapását túlélő” rakétákat tudná kilőni.
„Őszintén szólva egyelőre nincs hatékony válaszunk az európai állomásoztatású amerikai közepes hatótávolságú rakétákra. És ha az amerikaiak végül elkezdik Európába telepíteni rakétáikat, nem marad más választásunk, mint lemondani a válasz-ellencsapás doktrínájáról és áttérni a megelőző csapás doktrínájára” – mondta.
A tábornok kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország számára hatalmas veszélyt jelent, ha amerikai rakéták jelennek meg a határai mentén. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnöknek a hónap végén, a G20-csúcs alkalmából esedékes találkozóján szó lesz azokról a garanciákról, amelyek szavatolják majd, hogy az Egyesült Államok nem telepít ismét ilyen eszközöket Európába.
Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok ki kíván lépni az INF-szerződésből, amire Moszkva „gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezte kilátásba.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások. MTI
