Az EU vezetői csütörtökön megállapodtak abban, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök – aki vétóval fenyegetőzött – tartózkodott a szavazáson. Orbán és mások szerint Kijevnek meg kell küzdenie a féktelen korrupcióval, mielőtt csatlakozna a blokkhoz.
A döntést az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján nyolc órán át tartó vita után jelentették be. Charles Michel, a Tanács elnöke „nagyon erőteljes politikai jelzésnek”, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig „stratégiai döntésnek és olyan napnak nevezte a lépést, amely be fog vésődni az unió történetébe”.
Ukrajna tavaly februárban kérte az uniós tagságot, és júniusban megkapta a tagjelölti státuszt. A kevesebb mint 18 hónappal későbbi csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés azonban ellentmondásos volt, tekintettel arra, hogy néhány balkáni tagjelölt ország már több mint tíz éve vár ugyanerre a pillanatra.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az egyik leghangosabb ellenzője volt annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat. Orban a múlt héten kijelentette, hogy Ukrajna felvétele, amelyet „a világ egyik legkorruptabb országának” nevezett, katasztrófa lenne az EU számára. A hónap elején Orbán szóvivője, Kovács Zoltán arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna teljes függősége a külföldi segélyektől és aktív konfliktusban való részvétele automatikusan kizárja a tagságról szóló tárgyalásokat.
Orbán azonban nem vett részt a csütörtöki szavazáson, így az EU fennmaradó 26 tagja egyhangú döntést hozhatott a tárgyalásokról. Orbán úgy döntött, hogy nem vétózza meg a döntést egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság feloldotta a Magyarországnak szánt több milliárd eurós támogatás zárolását, amelyet tavaly decemberben fagyasztott be, arra hivatkozva, hogy Budapest nem tartja be az EU Alapjogi Chartáját többek között az LMBTQ-jogok, az akadémiai szabadság és a menekültügy terén.
„Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával” – mondta Orban a szavazás után.
„Másrészt 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. Ha a 26 így dönt, akkor járják a saját útjukat. Magyarország nem akar osztozni ebben a rossz döntésben”.
Szlovákia és Ausztria is ellenezte Ukrajna gyorsított tagságának bevezetését, bár egyikük sem blokkolta a csütörtöki döntést. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdán Pozsonyban arra figyelmeztetett, hogy az Európai Tanács „politikai döntése” ellenére „Ukrajna egyáltalán nincs felkészülve a tárgyalások megkezdésére”, és nehezen fog megfelelni a tagsági kritériumainak.
