Az EU és a NATO továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, mivel az „geopolitikai szempontból kritikus” a saját érdekeik szempontjából – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Baerbock szombaton Karlsruheban, a Zöldek pártkonferenciáján felszólalva azt állította, hogy az Európai Uniónak be kell fogadnia Kijevet, mert nem engedhet meg magának többé szürke zónákat Európában.
„Saját geopolitikai érdekünk, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz, ezért nemcsak továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, hanem erősíteni is fogjuk az EU-ban és a NATO-ban” – mondta, hangsúlyozva, hogy „Európa az életbiztosításunk, és ez az, ami fontos és geostratégiai szempontból döntő”.
„Ma már világos, hogy Ukrajna belátható időn belül erősíteni fogja az EU-t” – hangsúlyozta.
A múlt hónapban Baerbock azt mondta, hogy Ukrajna jövője „az EU-ban van”, hozzátéve, hogy az unió hamarosan magába foglalja azokat a régiókat, amelyek 2022-ben csatlakoztak Oroszországhoz, de Kijev még mindig igényt tart rájuk. „Az EU hamarosan Lisszabontól Luganszkig fog terjedni” – mondta Baerbock újságíróknak az ukrán fővárosban tartott uniós külügyminiszteri találkozó margóján.
Megismételve Berlin azon álláspontját, hogy Ukrajna felvételére törekszik az EU-ba, Baerbock hozzátette, hogy ez Moldovára, Grúziára és potenciálisan a Nyugat-Balkánra is vonatkozik, hogy ne maradjanak „szürke területek” Brüsszel ellenőrzése nélkül.
November elején azonban elismerte, hogy magának az uniónak is „fárasztó” reformokon kell keresztülmennie ahhoz, hogy ennyi taggal megfelelően működjön.
Németország az USA után Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója, Baerbock pedig az orosz-ukrán katonai konfliktus kezdete óta Kijev egyik leghangosabb rajongója, aki azt is közölte, hogy nem érdekli a saját választóinak véleménye, neki Ukrajna támogatása az elsődleges.
Ajánló
Berlin nemrég ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező években „bővíti és növeli” Ukrajnának nyújtott támogatását, bár gyakorlatilag nem közölt részleteket a tervezett segítségről. Az azonban kiderült, hogy Berlin az úgynevezett „téli védőernyő” keretében újabb légvédelmi rendszer és áramfejlesztők biztosítását tervezi.
A németországi Kieli Világgazdasági Intézet szerint Németország, amely mintegy 18,2 milliárd dollárt költött Kijev katonai támogatására, még mindig messze elmarad az Egyesült Államok mögött, amely mintegy 45 milliárd dollárt költött erre a célra.
Oroszország többször kijelentette, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítások alig befolyásolják a frontvonalakon kialakult helyzetet. November elején Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy „az újfajta NATO-fegyverek szállítása ellenére a kijevi rezsim vesztésre áll”. Az orosz hadsereg rendszeresen közzétett fotókat és videókat is megsemmisített ukrán nehézpáncélosokról, köztük német gyártmányú Leopard harckocsikról.
