Ukrajna európai uniós csatlakozásának vagy a NATO biztonsági garanciáinak kérdése jelenleg nincs napirenden – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter az El Pais című spanyol lapnak.
„Nem lehet engedményeket tenni, ha a jogállamiságról, a szólásszabadságról és a közös európai értékekről van szó. A tagság (az EU-ba.) a reformfolyamaton múlik. A NATO nyitott ajtók politikája; a szuverén államok döntik el, hogy melyik szövetséghez kívánnak csatlakozni. Ukrajna esetében ez a kérdés ma nincs napirenden, mindenekelőtt véget kell vetni ennek a szörnyű háborúnak” – mondta a német külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban felszólította az EU-t, hogy már idén kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az erről szóló kérelmet 2022. február 28-án írta alá.
Az EU állam- és kormányfői június 23-i brüsszeli csúcstalálkozójukon jóváhagyták, hogy Ukrajna és Moldova megkapja az uniós tagjelölt státuszt. Kijevnek és Kisinyovnak számos feltételt kell teljesítenie a tárgyalások megkezdéséhez, köztük a reformokat és a korrupció elleni keményebb küzdelmet.
A csatlakozási folyamat három szakaszból áll. Az első a tagjelölti státusz hivatalos megadása. A második szakasz a tagsági tárgyalások, amelyek csak akkor kezdődhetnek meg, ha az összes uniós tagállam beleegyezik. Ebben a szakaszban a tagjelölt államnak el kell fogadnia az uniós jogszabályokat, és végre kell hajtania a szükséges reformokat. A tárgyalások üteme e folyamatok gyorsaságától függ. Ha a tárgyalások és a kísérő reformok megfelelően lezárultak, az ország csatlakozhat az EU-hoz.
Törökország 1999 óta, Észak-Macedónia 2005 óta, Montenegró 2010 óta, Szerbia pedig 2012 óta tagjelölt ország. Az EU-hoz eddig legkésőbb Horvátország csatlakozott 2013-ban, és az egész folyamat tíz évig tartott.
