Joe Biden amerikai elnök hétfőn jelezte, hogy Washington szükség esetén kész katonai erőt alkalmazni Tajvan védelmében. Fumio Kishida japán miniszterelnökkel Tokióban tartott közös sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az Egyesült Államok elfogadhatatlannak tartja azt az elképzelést, hogy Kína „bevonuljon” csapataival.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok közvetlenül részt venne-e egy Kína és Tajvan közötti konfliktusban, akár katonai erő alkalmazásával is, Biden azt válaszolta: „Igen”, hozzátéve, hogy „ez egy kötelezettségvállalás, amelyet tettünk”. Az amerikai vezető korábban azt mondta, hogy Washington tiszteletben tartja az „Egy Kína” politikát, amellyel elismeri, hogy csak egyetlen Kína létezik, amelyet Peking vezet.
Biden ugyanakkor fenntartotta, hogy Kínának nincs „hatásköre arra, hogy bemenjen és erőszakkal elfoglalja Tajvant”. Az az elképzelés, hogy a szigetországot „erőszakkal lehetne elfoglalni, egyszerűen nem helyénvaló. Ez az egész régiót kizökkentené” – tette hozzá az amerikai elnök.
Az amerikai vezető első hivatalos ázsiai körútján tartózkodik. Ez az első alkalom ebben az évszázadban, hogy egy ilyen út során nem látogat Kínába. A Nikkei Asia hírügynökség szerint Kína elrettentése volt az egyik fő téma a Biden és Kishida közötti megbeszéléseken.
Az amerikai elnököt a tárgyalásokon elkísérte Antony Blinken külügyminiszter, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter, Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselő, Rahm Emanuel, az Egyesült Államok japán nagykövete és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
Biden a tervek szerint kedden Japán, India és Ausztrália vezetőivel is találkozik az úgynevezett négyoldalú biztonsági párbeszéd (Quad) csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök várhatóan még hétfőn elindítja az indo-csendes-óceáni gazdasági keretrendszert is. A kereskedelmi paktum célja, hogy elmélyítse Amerika együttműködését a térség országaival az ellátási láncok, a digitális kereskedelem, a tiszta energia és a korrupció elleni küzdelem területén.
A paktumban végül az Egyesült Államokon kívül akár 12 ország is részt vehet, köztük Ausztrália, Brunei, India, Indonézia, Japán, Korea, Malajzia, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam. Tajvan nem lesz benne, erősítette meg Sullivan vasárnap.
Ajánló
„Szeretnénk elmélyíteni gazdasági partnerségünket Tajvannal, többek között a csúcstechnológiai kérdésekben, így a félvezetőellátás terén is” – mondta. „De ezt elsősorban kétoldalú alapon folytatjuk”.
Tajvan a közelmúltban azzal vádolta Kínát, hogy többször megsértette védelmi övezetét. Május elején a szigetország arról számolt be, hogy Kína nukleáris rakéták hordozására alkalmas bombázói behatoltak az övezetbe. Tajvan 1949 óta de facto önkormányzata van, amikor a nacionalista kormány maradványai a polgárháborús vereséget követően elmenekültek az anyaországból, de hivatalosan soha nem nyilvánították ki függetlenségüket Kínától. Peking a tajvani hatóságokat szeparatistáknak tekinti, és ragaszkodik ahhoz, hogy a terület Kína elidegeníthetetlen része.
Peking rendszeresen mozgatja katonai erejét a sziget közelében, nagy repülőgép-egységeket, és hadihajókat küld oda. Tajvan emellett állandó súrlódások forrása Kína és az Egyesült Államok között. Amerikának nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajpejjel, de szoros katonai együttműködést folytat a szigettel. Washington emellett régóta hirdeti elkötelezettségét Tajvan „függetlenségének” védelme mellett.
