Joe Biden amerikai elnök Oroszországot okolta egy újabb válságért, amiért országa nem biztos, hogy képes lesz elegendő villamos energiát termelni a fogyasztói igények kielégítésére. Részben az Ukrajnában zajló konfliktust tette ezért felelőssé.
Biden hétfőn energiavészhelyzetet hirdetett, mondván, hogy a nemzetbiztonságot és az életminőséget veszélyezteti az áramellátás esetleges kiesése. Arra a törvényre hivatkozott – amelyet eredetileg a koreai háborúra válaszul hoztak egy ipari mozgósítási program részeként-, hogy a napelemek és a „tiszta” energia más formáinak hazai termelését ösztönözze az áramellátás fellendítése érdekében.
„Több tényező fenyegeti az Egyesült Államok azon képességét, hogy a várható fogyasztói igények kielégítésére elegendő villamos energiát tudjon előállítani” – mondta Biden a rendkívüli nyilatkozatában.
„E tényezők közé tartoznak az energiapiacok zavarai, amelyeket Oroszország ukrajnai inváziója okozott, valamint az éghajlatváltozás által súlyosbított szélsőséges időjárási események.”
A megújuló energiaforrásokra való fokozottabb támaszkodást okolták az áramszolgáltatás zavaraiért olyan államokban, mint Kalifornia és Texas. A nap- és szélenergia időszakos, így a nagy keresletű időszakok nem mindig párosulnak az ellátással. Például tavaly Texasban a szélerőművek lefagytak egy történelmi téli fagy idején, ami 246 halálos áldozatot követelt és legalább 195 milliárd dolláros kárt okozó áramkimaradásokhoz vezetett.
Biden rendkívüli nyilatkozatában kétéves vámmentességet jelentett be négy délkelet-ázsiai országból származó napelemekre. Az Egyesült Államokban telepített napelemmodulok mintegy háromnegyedét Délkelet-Ázsiából importálják.
Az elnök Oroszországot hibáztatta az amerikai üzemanyagárak rekordszintű emelkedéséért és az infláció 40 éves csúcsra emelkedéséért. A fenyegető globális élelmiszerválságot is az orosz-ukrán konfliktusnak tulajdonította.
