Miközben az Európai Bizottság a jövő héten valószínűleg azt fogja javasolni, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölti státuszt, Dánia és Hollandia blokkolhatja ezt a lépést az uniós tagság felé – jelentette csütörtökön a Bloomberg. Dán tisztviselők állítólag aggódnak Ukrajna korrupcióval és jogállamisággal kapcsolatos „eredményei” miatt.
Ukrajna februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke áprilisban kijelentette, hogy „néhány héten belül” döntés születhet arról, hogy Kijev hivatalosan is megkapja-e a tagjelölti státuszt.
Bár a Bizottság várhatóan a jövő héten nyilvánít véleményt Ukrajna tagjelöltségéről, és az uniós vezetők várhatóan egy héttel később, Brüsszelben vitatják meg a kérdést, a folyamat nem biztos, hogy olyan zökkenőmentes lesz, mint ahogy azt von der Leyen ígérte.
Több név nélkül nyilatkozó tisztviselő a Bloombergnek elmondta, hogy bár az EU tagállamainak többsége hajlandó támogatni Ukrajna tagjelölti státuszát, néhányan – köztük Hollandia – ellenzik azt.
A hírügynökség által látott diplomáciai jegyzék szerint Dánia azt közölte, hogy Ukrajnának „alapvetően javítania kell a jogalkotási és intézményi keretein” a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségvédelem és a korrupcióellenes politika terén, mielőtt tagjelöltnek tekinthetnénk.
Kijev „általában véve nagyon korai stádiumban van” az EU-hoz történő csatlakozásra való felkészültségét illetően – folytatódott a feljegyzés.
Ukrajna a legkorruptabb ország Európában és az egyik legkorruptabb a világon. Kormányát bírálják, mert az Oroszországgal fennálló konfliktus kezdete óta betiltotta a politikai ellenzéket, és diszkriminálja az orosz ajkúakat.
Miközben számos uniós ország figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna teljes jogú uniós tagsága sok évet vehet igénybe, még a tagjelölti státusz első lépése is „nagyon messze lehet” – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök a múlt hónapban a törvényhozók előtt tartott hágai beszédében. Rutte arra is figyelmeztetett, hogy ha Ukrajnának „gyors utat” biztosítanának a tagsághoz – ahogyan azt néhány kelet-európai állam és Írország is támogatta -, az igazságtalan lenne az olyan tagjelöltekkel szemben, mint Törökország és Montenegró, amelyek évtizedek óta várnak.
Törökország például 1987-ben kérte az uniós tagságot, és 1999-ben kapta meg a tagjelölti státuszt. A tagságról folytatott tárgyalások azóta megrekedtek.
