A Berlin által elfogadott 65 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag, amely a mélyülő áramellátási válság okozta inflációs nyomás enyhítésére tett legújabb kísérlet, nem segít az EU legnagyobb gazdaságának elkerülni a fenyegető recessziót – jelentette hétfőn elemzőkre hivatkozva a Bloomberg.
Az intézkedések között szerepelnek az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak nyújtott magasabb támogatások, a diákoknak és nyugdíjasoknak nyújtott egyszeri pénzügyi támogatás, valamint az energiaárak felső határának meghatározása.
„Bár a bejelentett csomag valóban hoz némi könnyebbséget a pénzügyileg kiszolgáltatottak számára, kétséges, hogy a csomag elegendő lesz a magasabb energiaszámlákból eredő hatások teljes ellensúlyozására” – mondta Carsten Brzeski, az ING közgazdásza az ügynökség által látott, ügyfeleknek szóló jelentésében.
A szakértő kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a teljes csomag 2022-ben működőképessé válik, mondván, hogy „a csomag valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a szélesebb értelemben vett gazdaság recesszióba zuhanását”.
Közben Jörg Kraemer, a Commerzbank közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a bejelentett lépések csak azt az „illúziót keltik, hogy a lakosság nagy részét meg lehet védeni az emelkedő energiaárak következményeitől”. Hozzátette, hogy a berlini megközelítés, a kiaknázott termelési kapacitásokkal kombinálva, tovább növelheti az amúgy is megemelkedett fogyasztói árakat.
Greg Fuzesi, a JPMorgan Chase stratégája számítása szerint a háztartások áramszámláinak 10 milliárd eurós csökkentése várhatóan 0,6%-kal csökkenti a teljes inflációt – idézi a Bloomberg.
„Jelenleg túl sok a kérdés ahhoz, hogy pontosan meg lehessen ítélni az inflációra gyakorolt hatást, beleértve az időzítést is” – mondta, hozzátéve, hogy az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő orosz gázszállítások leállítása miatt „új kockázatok valósulhatnak meg”.
