Az Európai Unió védelmi miniszterei összeülnek, hogy megvitassák a közép-afrikai Gabonban kialakult helyzetet, miután a volt francia gyarmat katonái korábban bejelentették, hogy átvették az irányítást – közölte szerdán Josep Borrell, az unió külpolitikai vezetője.
„Ha ez beigazolódik, akkor ez egy újabb katonai puccs, amely növeli az instabilitást az egész régióban” – mondta Borrell az uniós védelmi miniszterek spanyolországi Toledóban tartott találkozóján, amelyről a Reuters számolt be.
Gaboni katonák egy csoportja szerdán kora reggel jelent meg az országos televízióban, és azt közölték, hogy feloszlatták az állami intézményeket, és érvénytelenítették az ország vitatott választási eredményeit.
A lépés azután történt, hogy a múlt heti elnökválasztás győztesének a régóta hivatalban lévő Ali Bongót nyilvánították, aki így zöld utat kapott a harmadik ciklusra is.
A katonák elítélték Bongo „felelőtlen, kiszámíthatatlan kormányzását”, azt állítva, hogy 14 éves hivatali ideje a „társadalmi összefogás romlásához vezetett, amely az országot káoszba sodorhatja”.
A gaboni puccs a legújabb a katonai hatalomátvételek sorában az elmúlt években Afrikában, alig néhány héttel azután, hogy Nigerben szintén katonák ragadták magukhoz a hatalmat.
A szintén egykori francia gyarmat, Niger új katonai vezetői a 15 országot tömörítő nyugat-afrikai regionális csoport, az ECOWAS nyomása ellenére sem voltak hajlandóak szabadon bocsátani a megbuktatott Mohamed Bazoum elnököt és visszaállítani a demokratikus vezetést.
Ajánló
A regionális hatóság készenléti erőt hozott létre a Franciaország által támogatott katonai beavatkozásra, amely azzal fenyegetőzött, hogy a diplomáciai erőfeszítések kudarca esetén beveti a puccsista vezetők ellen Niameyben.
Mali és Burkina Faso, mindkét katonai vezetésű ország figyelmeztetett a nigeriek ellen irányuló fegyveres akciókra.
Miközben Borrell aggodalmát fejezte ki a közel 2,5 millió lakosú Gabonban kialakult helyzet miatt, kijelentette, hogy a kontinens más részein elkövetett puccsok „nagy problémát jelentenek Európa számára”.
„Az egész térség, kezdve a Közép-afrikai Köztársasággal, majd Malival, aztán Burkina Fasóval, most Nigerrel, talán Gabonnal, nagyon nehéz helyzetben van, és az [uniós] minisztereknek minden bizonnyal… mélyen át kell gondolniuk, hogy mi történik ott, és hogyan javíthatnánk a politikánkat ezekkel az országokkal kapcsolatban” – mondta.
