Az Európai Unió már októberben tárgyalásokat kíván kezdeni Ukrajna és több más ország felvételéről – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn.
A bővítés „többé már nem álom” – mondta Michel a szlovéniai Bledben megrendezett stratégiai fórumon összegyűlt albán, bolgár és volt jugoszláv tisztviselőknek.
„Az EU következő stratégiai menetrendjének előkészítése során világos célt kell kitűznünk magunk elé. Úgy vélem, hogy 2030-ra mindkét oldalon készen kell állnunk a bővítésre” – mondta Michel. „Ez ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk”.
Michel szerint a blokk vezetői az Európai Tanács következő ülésén tárgyalnak majd a bővítésről, ahol „állást foglalnak majd az Ukrajnával és Moldovával folytatandó tárgyalások megkezdéséről”. Ez az ülés októberre van kitűzve.
A múlt heti athéni eseményt követően decemberben újabb EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra kerül sor. Michel elmondta, hogy várhatóan Bosznia-Hercegovina és Grúzia is „újra napirendre kerül”.
A tagjelölteknek a maguk részéről el kell fogadniuk az EU „alapvető” értékeit, azaz a „jogokat és a méltóságot, a demokráciát és a szolidaritást”, és a jogállamiságot „a sokféleségünk teljes tiszteletben tartásával” kell megvalósítaniuk – érvelt Michel.
Az Európai Tanács vezetője magyarázatot adott arra is, hogy Ukrajna és Moldova miért kapott tagjelölti státuszt tavaly júniusban. Michel szerint erre azért került sor, mert Oroszország „megtámadja mindazt, amiben mi hiszünk – a szabadságot, a demokráciát, a jólétet és az együttműködést”.
Edi Rama albán miniszterelnök üdvözölte a bővítés bejelentését, de aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Ukrajna a tagságra évtizedek óta váró balkáni országok előtt vágott neki a sornak.
Ajánló
„Ukrajnára úgy kell tekinteni, mint egy lehetséges tagországra, de szeretném, ha ez nem [a] Nyugat-Balkán kárára történne” – mondta Rama az AFP szerint.
Albánia 2009-ben kérte a tagságot, és 2014-ben kapta meg a tagjelölti státuszt.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök is emlékeztetett arra, hogy országa 2012-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, csak azért, mert a tárgyalások előrehaladásának hiánya miatt az uniós csatlakozás támogatottsága visszaesett.
Michel azt is megjegyezte, hogy „a múltbeli kétoldalú konfliktusok megoldása” szükséges feltétele az uniós csatlakozásnak, mert „az EU-n belül nincs helye a múltbeli konfliktusoknak”.
Ukrajnában jelenleg konfliktus van, Moldova nem oldotta meg a Dnyeszteren túli terület kérdését, míg a blokk nyomást gyakorol Szerbiára, hogy ismerje el független államként a szakadár tartományt, Koszovót, bár öt EU-tag sem tette ezt meg.
